A párkapcsolat szakaszai

Ha a párkapcsolat szakaszairól hallunk, többféle felosztással találkozhatunk. Egyáltalán: miért fontos megkülönböztetni a párkapcsolat szakaszait? Nos, én személy szerint azért tartom fontosnak, mert úgy veszem észre, hajlamosak vagyunk túlértékelni a szerelmet, a szerelembe esés fázisát és a többiről nem tudomást venni vagy kisebb értékűnek venni. Aki csak a lángoló szerelmet ismeri el párkapcsolatként, annak rossz hírem van: előbb-utóbb minden szerelem kihuny és átalakul valami mássá. Azonban feltétlenül jó, ha erre alapul a párkapcsolat, mert hosszútávon jó erre a szakaszra visszaemlékezni és nehezebb időszakok alatt ehhez visszanyúlni.

A párkapcsolat első szakasza: rózsaszín köd, szerelembe esés

A párkapcsolat szakaszaiból legtöbbünknek nagyon jól ismert érzés: dobog a szíved, az ő képével fekszel-kelsz, reszketve lesed a telefonodat, hogy üzent-e és még egy kedves üzenettől is képes vagy beindulni. A szerelmes érzése: „Te”. A szerelembe esést bármi kiválthatja egyéntől függően: egy beszédes szempár, jó duma, kellemes hangszín. Onnantól kikerült a kezünkből a gyeplő, legalábbis, ami az érzéseinket illeti, az eszünk ettől függetlenül tud működni. Érezted már, hogy „Atyaisten, ez meg hogy…?” Valaki, aki semmilyen szempontból nem megfelelő, egyszer csak lefoglalja minden agykapacitásodat. Ilyenkor nem árt magadba nézni, milyen érzékeny gombot nyomott meg rajtad az illető, amiért mégis. Szerencsés esetben azért mégiscsak megfelelő, és akkor következik a párkapcsolat második szakasza.

A párkapcsolat második szakasza: a bizalom kiépítése

Egyre mélyebben megismerjük egymást, hajlandóak vagyunk szembesülni párunk olyan tulajdonságaival is, amit anyukánk már az első alkalommal kiszúrt, mi meg erőteljesen tiltakoztunk. Aki hosszútávon gondolkozik és hajlandó bent maradni a párkapcsolatban akkor is, ha már eloszlott a rózsaszín köd, az ezekkel a kérdésekkel birkózik meg a párkapcsolat második szakaszában: Bízhatok benned? Velem vagy? Fordulhatok hozzád, ha bajom van? Ebben a szakaszban ezen áll vagy bukik a párkapcsolat. Itt derül ki, tudjuk-e együtt húzni a szekeret az élet mindenféle területén, tudunk-e őszintén, mindent eldobva figyelni a másikra, ha neki épp arra van szüksége. És visszafelé is igaz ez: érezzük, hogy a párunk akkor is velünk van, amikor épp nincs fizikailag jelen, nem érezzük, hogy levegőt se tudunk venni nélküle. Mert ha ezekre a kérdésekre „nem” a válasz, akkor itt a vége, lehet pontot tenni a kapcsolat végére. Előjönnek a konfliktusok is, az előző szakasz „Te” központúságából a párra, a „Mi” érzésére kerül a hangsúly. Ha a konfliktusokat nem sikerül megoldani, akkor világossá válik, hogy nincs tovább együtt. Ha viszont igen, akkor előbb-utóbb eljön a párkapcsolat harmadik szakasza.

A párkapcsolat harmadik szakasza: elkötelezettség, hűség

A párkapcsolat harmadik szakasza a megszilárdulás szakaszának is tekinthető, mert itt derül ki, hogy sikerül-e elkötelezettséget és egymás iránti lojalitást kiépíteni vagy előtörnek a hiányérzetek, amit nem kapunk meg a párkapcsolattól, ez egyenes út a hűtlenséghez a szó bármilyen értelmében. A párkapcsolat harmadik szakaszában tehát vagy elmélyítjük a kapcsolatot életre szólóan, vagy lassan megkezdődik az eltávolodás.

Érzékeny területe a párkapcsolatnak, hogy úgymond „kinél van a távirányító”. Aki a hatalmat, az irányítást egyoldalúan birtokolni akarja, az már legkésőbb ebben a szakaszban kimutatja a szándékát, úgyhogy ha a partnere nem akar ebben az aszimmetrikus párkapcsolatban élni, akkor ideje, hogy megszólaljon a belső vészcsengő. Harmonikus párkapcsolatban pedig megteremtődik az egyensúly az „Én”, a „Te” és a „Mi” között.