Miért olyan izgalmas a titkos szex?

Miért olyan újszerű, izgalmas, meghitt és kielégítő a titkos szex?

Madeleine A. Fugere randi- és házassági tanácsadó ezt meséli: „Barátaim, Mandi és Paul elárulták, hogy titokban szexuális kapcsolatot tartanak fenn. Habár gyanítottam, hogy vonzódnak egymáshoz, mindig tagadták, hogy több lenne köztük barátságnál. Amikor megkérdeztem, hogy miért tartották ilyen sokáig titokban a kapcsolatukat, azt válaszolták, hogy olyan izgalmasnak találták titkos szexuális életüket. Élvezték a kihívást, hogy titokban tartsák a viszonyukat, és felpörgette őket az egymással megosztott intimitás. Miért volt olyan izgalmas, hogy titokban tartsák szexuális viszonyukat? A kutatás három lehetséges magyarázatot mutat.”

titkos szex

Miért olyan izgalmas a titkos szex?

Új kapcsolat/új partner

Amikor egy pár titkos szexbe fog, ez általában egy új kapcsolat egy új partnerrel. A szexuális elégedettség egy elkötelezett párkapcsolatban az első évben tetőzik , és azután folyamatosan csökken (legalábbis Schmiedeberg és Schröder 2016-os kutatásai szerint). A titkos szex izgalma talán részben az új partner izgalmasságának köszönhető. Sajnos minél inkább megszokott egy partner, annál alacsonyabb mindkét fél szexuális vonzalma és szexuális vágya (Morton, Gorzalka 2015.) De a titkos szex vonzereje nem kell, hogy mindenképpen új partner bevonását jelentse, épp elég, ha a meglévő kapcsolatodat titokban tartod, és ez is hozzájárulhat a szex borzongató izgalmasságához, állítja a kutató.

A felfedezéstől való félelem

Ha megpróbáljuk titokban tartani a kapcsolatunkat, a felfedezéstől való félelmünk fokozhatja szexuális élményeinket. Egy klasszikus kutatásban Dutton és Aron (1974) azt találták, hogy azok, akik jobban szorongtak vagy féltek (egy magasan lévő, imbolygó hídon vagy mert fájdalmas áramütést vártak), egy csinos beépített kolléganőt vonzóbbnak találtak. (Erről részletesebben itt olvashatsz.) A csinos kolléganő iránti vonzalmukat az okozta, hogy a félelmet vagy a szorongást összekapcsolták az élményeikkel. A pszichológiai izgalom bármilyen fajtája képes fokozni valaki iránti vonzalmunkat. A szívdobogás, amit titkos viszonyunk felfedezésén aggódva érzünk, megnövelheti partnerünk iránti vágyunkat. És különleges titkunk megosztása akár csak egy személlyel ugyanilyen fontos.

A titkok megosztása fokozza a bensőségességet

Szívesebben osztunk meg titkokat azokkal, akik közel állnak hozzánk, de a titkok megosztása révén szintén közelebb érezhetjük magunkat másokhoz. Egyre intimebb titkok megosztása elősegíti egymás megkedvelését. (Aron 1997). Ráadásul a titkok elárulása összekapcsolódik a növekvő párkapcsolati elégedettséggel és a kapcsolat minőségével. Szexuális titkok megosztása, különösen a szexuális vágyaké, tovább növeli a párok szexuális elégedettségét. Olyan intim titkok őrzése, mint a titkolt szexuális kapcsolat, növelheti a párok egymás iránt érzett bizalmasságát.

A legtöbb titkos kapcsolatot végül felfedik, úgyhogy élvezd a titkodat, amíg tart, javasolja a kutatónő.

(Psychology Today cikke nyomán.)

 

„Vajon van még mit megérteni vagy ennyi volt az egymásnak átadandó tanulság?”

A mai cikket G. levele inspirálta, az egyszerűség kedvéért idemásolom:

ideális társ

Az ideális társ

„5 éve annak,hogy elváltam, ami életem legnehezebb helyzetét hozta(pedig sikerűlt már jó sokat bevonzanom az addigi 35 évem alatt),sok időt s energiát áldoztam arra,hogy megértésre jussak az elfogadás-elengedés kérdéskörben,és e közben jónéhány egyéb miért is „érkezett”. Aztán úgy döntöttem nem érem be kevesebbel;olyan párt szeretnék aki mindhárom lényrészemben partner(test-szellem-lélek), hiszek a gondolat teremtő erejében,s néhány egyéb vágyteremtő mágia igénybevétele után nagyából egy éve rátaláltam arra Aki a kért paramétereknek megfelel,tükörkép,s ez azt a problémát vetette fel,hogy elkezdtük felismerni saját negatívumainkat,amit az addigi belső,elfogúlt látásmódunkból eredően nem láttunk addig.Sokat csiszolódtunk,és rengeteg felismerésre jutottunk persze más-más időben,s mire Ő is eljutott addig,hogy velem vágyik megöregedni,én elfogytam,s már én nem érzem annyira,hogy lehetséges az,hogy harmóniát teremtsünk,A kérdés az vajon van még mit megérteni vagy ennyi volt az egymásnak átadandó tanúlság,s máshol próbálkozzak?”

Úgy látom, azon ritka férfiak közé tartozol, akik foglalkoznak a lelkiéletükkel, és folyamatosan egyre tökéletesebb önismeretre törekszenek. Az elmúlt időszak intenzív eseményei sokat érleltek rajtad, de az utadat még keresgéled. Szinte minden egyes szavad idézhetném, hogy eléd tartsam, mennyi minden történt veled, amiből tanulhattál és levonhattad a konzekvenciákat. A válásod, amiről állítod, hogy életed legnehezebb időszaka volt, az elfogadás-elengedés kényes egyensúlyának megtalálása, a minél megfelelőbb partner keresése – és megtalálása, az ennek kapcsán felmerülő újabb kérdések, mélyebb önismereti rétegek.

A tökéletes testi-szellemi-lelki partner megtalálásának vágya nem kis életfeladat. Annál is inkább, mert ez nem egy krémes sütemény, amit keresgélünk, keresgélünk, végre megtaláljuk és hamm, bekapjuk. Ha már cukrászdás hasonlat, inkább úgy kell ezt elképzelnünk, hogy a csillogó üveg mögött sorakoznak a csábító sütik (meg néhány lejárt szavatosságú, meg néhány olyan, amire rá se néznénk), és ezek közül nekünk ki kell választanunk azt, aki a legjobban megközelíti az elképzelésünket. Igenám, de itt a süti visszakóstol. Ha nem ízlünk neki, simán kiköp. Aztán itt vannak azok a verziók, amikor az orrunk elől elhalásszák a leggusztábbat, meg amikor csupa spenótos-borsos a választék…

És a legfontosabb, hogy végre elszakadjak a sütiktől: egy kapcsolat nem állandó, mindig dinamikus. Mindig történik velünk valami, magunkkal, kettőnkkel, aztán külső események befolyásolják a napjainkat, a hangulatunkat, a döntéseinket. A kapcsolat magyarán nem VAN, nem adott, mint a süti, hanem mi magunk alakítjuk. És jobb, ha egy valamivel megbarátkozunk: problémák mindig lesznek. Olyan nincs, hogy boldogan éltek, amíg meg nem haltak, mert mondjuk megszületett a kiskirályfi és nem lehetett már olyan lazán kilovagolni akármikor, vagy hirtelen lenullázódott az államkassza, vagy mittomén, a király egyre pohosabb lett, félrecsúszott a fején a korona, föl se kelt a trónról, hogy sétálni menjen a birodalomban, egyre csak a tévét bámulta, a királyné meg ki se látszott a házimunkából, elsárkányosodott, jó hogy.

A kapcsolatnak mindig van egy értéke. Ha egyértelmű, hogy csakis vele akarsz lenni, föl sem merül az ellenkezője, akkor egy – teszem azt – százas skálán a kapcsolat értéke 90 fölött van. Ha hezitálsz, hogy vele vagy nélküle, akkor 50 és 90 között. (Az 50 alattiról meg ne is beszéljünk.) Hogy a te szemedben mennyit ér az a kapcsolat, azt pedig senki más nem tudhatja, csak te. Ez pedig attól függ, mennyire tépáztak meg az életed eddigi viharai, és mennyire becsülöd meg azt, ami van. Mert ugyebár a jót nagyon könnyű megszokni. Lassacskán észrevétlen lesz, természetessé válik. Éppen ezért arra biztatok mindenkit, ilyen helyzetben sűrűn jusson eszébe, hogy „milyen volt, milyen lett”. Vagyis ne hagyd elhalványulni a rossz emlékeket, és becsüld meg a jót! Az ősi bölcsesség szerint az istenek az okos embert vezetik, a hülyét ráncigálják. Vagyis életed minden eseményéből tanulhatsz, mert lehetőséged van rá! Akkor tedd meg. Döntsd el, mit ér neked a belefektetett energia, az egymás csiszolása, mit ér neked az a kapcsolat.

A távkapcsolat nehézségei

A távkapcsolat kialakulása

A harmincas években Philadelphiában egy vizsgálat szerint a házasulandók egyharmada egymástól öt háznyi távolságra lakott. Tehát a szerelmi kapcsolatok kialakulásának egyik faktora a közelség. Nem kell Philadelphiáig futni, Magyarországon is ugyanez volt jellemző (meg bárhol máshol a világban): legfeljebb a szomszéd faluig mentek el a fiatalok ismerkedni. Ehhez az is kellett persze, hogy nem válogattak sokat, és a társadalmi elvárásoknak megfelelően a húszas éveik elején megházasodtak az emberek, de még fontosabb, hogy barátság, szerelem, kötődés akkor tud kialakulni, ha sok időt tölt együtt két ember.

távkapcsolat

Beszéljetek sokat!

Ehhez képest mára elképesztő mértékben kitágult a világ: van, aki földrészek között ugrándozik félévente, így már igazán nem távolság 40-50-80 km. Mégis, akik távkapcsolatban élnek, szokatlan nehézségekkel kell megküzdeniük.

A távkapcsolat hátrányai

Nyilvánvaló, hogy nem tudsz olyan szoros kapcsolatot kialakítani, mint azzal, akivel együtt élsz. Nem töltöd vele a mindennapokat, nem bújsz hozzá esténként… Azzal, hogy nem vagy a közelében, az alapvető intimitás, érintés iránti szükségleted nincs kielégítve. Arról nem is beszélve, hogy a mindennapi élet megannyi velejárójának – házimunka, szórakozás, barátok – területén egyedül vagytok. Tehát ez a kapcsolat komoly hendikeppel indul egy maratoni versenyen.

A távkapcsolat hátrányait előnyökké fordítani?

Ám megpróbálhatjuk kihozni belőle a maximumot, úgyszólván a negatívumokból pozitívumokat kovácsolni.

  1. Nincs szoros együttlét – így viszont tovább tart a kezdeti időszak izgalma. Mert nincs mese, pár év múlva a legnagyobb szerelem lángja is alacsonyabb hőfokra esik vissza, távkapcsolatban ez az időszak elhúzódhat.
  2. Kimarad a közös élet – csökken a súrlódási felület. Nem kell összeveszni lakberendezésen, bevásárláson, gyereknevelésen…
  3. Nem közös a kassza, a háztartás – olyan lesz, mint egy örökké tartó udvarlás. Gáláns vacsorameghívásokra, virágcsokrokra, ajándékokra talán nagyobb az esély…

Távkapcsolat – akkor most minden hepi?

Nem csukhatjuk be a szemünket, nem, nem lesz minden hepi. A legkomolyabb veszély, vagyis, hogy nem vagytok egymás közelében, kikészítheti a kapcsolatot. A tapasztalat azt mutatja, hogy a távkapcsolat sérülékeny kapcsolati forma, pontosan a távolság miatt. Jön valaki más, aki közelebb van, ezért szorosabbra fűzhetők vele a szálak, ez szokott lenni a vége.

Tanácsok, tippek távkapcsolatban élőknek

  1. Ha már távol vagytok egymástól, legalább törekedjetek arra, hogy minél többet beszéljetek egymással! Manapság egymást érik az ingyenes beszélgetős-üzengetős mobilos-számítógépes appok, a pénz nem kifogás!
  2. Amikor együtt vagytok, legyen ünnep! Valahogy kompenzálni kell, hogy olyan sok időt töltötök egymástól távol.
  3. Oké, ez meg már túlmutat a formán: ha komolyan gondoljátok a kapcsolatot, egy idő után törekedjetek arra, hogy térben közelebb kerüljetek egymáshoz! Tudom, ezt nem mindig könnyű megoldani, de sokszor csak döntés kérdése.

Szóval vigyázzatok egymásra, mert – hogy egy merész hasonlattal éljek – bár régen is sokat vártak az asszonyok, hogy hazatérjen a férfi a háborúból, talán kellemesebb elfoglaltságot is találtak volna maguknak.

Már megint a pasik meg az online társkereső oldalak

Csak szex kell?

Egy női olvasóm kesereg online társkeresős tapasztalatairól. Tulajdonképpen nem is vár választ, de azért úgy gondolom, érdemes a választ keresgélnünk költői kérdéseire. Ezek pedig:

pasik szex

A pasiknak csak szex kell?

  1. Miért vannak fönn a pasik az online társkereső oldalakon több néven is?
  2. Miért regisztrálnak több társkereső oldalra?
  3. „Tényleg senki nem keres társat, csak szexet? Mert egy ideig elszexelgethet az ember, de az életet mégiscsak párban érdemes élni…”

Nos, akkor haladjunk szép sorjában.

Miért vannak fönn a pasik az online társkereső oldalakon több néven is?

Csak tippelni tudok. Nem ismerem az online társkereső rendszereket, ha valamelyik tippem szerinted nem logikus, akkor írd meg, légyszi!

  • Elfelejtette, hogy már évekkel ezelőtt regisztrált?
  • Egy darabig nem tudott belépni a régi felhasználónevével és létrehozott egy újat? Aztán mégiscsak meglett a régi és mindkettőt (hármat? …) használja?
  • Elérte az ismerőseinek a maximális számát, ezért hozott létre új felhasználót?
  • A régi, balul elsült randikat szégyelli vagy kellemetlen neki, nem akarja, hogy a régi partnernők lássák a felhasználónevét?
  • Belterjes a rendszer, kicsi a „csajpiac”. Nem akarja, hogy egy barátnő barátnőjével azért ne jöjjön össze, mert már informálták egymást róla a nők?

Fiúk? Mit gondoltok, teljes a lista?

Miért regisztrálnak több társkereső oldalra?

Szerintem ez egyszerű. Bíznak benne, hogy így nagyobb eséllyel találnak párt (vagy ha tetszik, szexet), ill. több lehetséges partner közül válogathatnak. Pláne, ha valaki a szexre hajt, akkor egyszerűen több nővel kerülhet kapcsolatba.

Tényleg senki nem keres társat, csak szexet?

Van egy jó hírem, meg egy rossz. Kezdem a rosszal. A férfiak egy része nem igényli a párkapcsolatot. Vagy mert nincs szüksége érzelmi közelségre, köszöni szépen, ő elvan a munkájával, a hobbijával meg a haverjaival, vagy mert csalódott az eddigi párkapcsolataiban. Ha most nagyon kiábrándult, akkor érezheti úgy, hogy ez neki úgysem jön össze, valószínűleg nem is óhajt egy társ megismerésébe, elfogadásába energiát fektetni. Nem beszélve az önismeretről, türelemről, alkalmazkodásról. A jó hír viszont, hogy így azért túl egysíkú lenne a kép. Nem igaz, hogy minden pasi csak „azt” akarja. Szép számmal vannak, akik valódi párkapcsolatra vágynak, számukra érték az állandóság, a fiatalok családot alapítanának, az idősebbek megállapodnának végre annyi csalódás után.

Hol van akkor a bibi? Miért olyan nehéz manapság párt találni?

Visszatérve az alapkérdésre: lányok, nem, nem csak szex kell a pasiknak, soknak szüksége van egy állandó társra, hiszen tényleg párosan szép az élet. Jótanácsként azért egy dolgot fogadjatok el tőlem: habár manapság nem divat a hosszú udvarlás, igyekezzetek egymást egy kicsit megismerni, mielőtt szexre kerül a sor. Ha már kialakult egy viszonylag bizalmas kapcsolat, akkor azért nem röppen tovább olyan könnyen az a fiú, és fordítva: ha türelmetlen, hogy nem fekszel le vele, akkor mit vársz későbbre? Nem éri meg az idődet rá fecsérelni.

Szóval jó társkeresést, kívánom, hogy megtaláljátok azt, akivel meghitt, boldog kapcsolatot tudtok kialakítani. Hajrá lányok, fiúk! 🙂

 

 

 

 

 

Most akkor ez becsületesség vagy épp ellenkezőleg?

Mélyen a szemedbe néz és pafff…

őszinteség

Őszinteség a párkapcsolatban

Lehet, hogy neked is ismerős lesz ez a sztori. A lány elsőéves egyetemista volt, a fiú magas, kisportolt, jóképű végzős. Egy buli után átbeszélgették az éjszakát, és kiderült, hogy hasonló az értékrendjük, mindketten imádnak egy szál hátizsákkal utazgatni a világban, ha csak tehetik, olasz kaján élnek és modern amerikai irodalmat olvasnak. Rengeteg közös séta következett, és úgy tűnt, hogy valami igazán grandiózus veszi kezdetét. Az egyik ilyen romantikus randevún a srác mélyen a lány szemébe nézett és komoly hangon így szólt: „Nem tudom, mennyire vagy sérülékeny. Igazán szeretném veled megosztani az ágyam, de talán könnyebben veszem ezt a dolgot, mint te. Nem tudom, mennyit tudok neked nyújtani. Nézd, már nem szeretem azt a lányt, akivel tavaly nyáron együtt voltam. Talán te nálam jobban bevonódtál ebbe a kapcsolatba. Mindenesetre – és itt egyszerre bársonyos suttogásba váltott a hangja – szeretném, ha szeretők lennénk.”

Az őszinteség álcája

Na, jól tippeltem? Hallottál már hasonlót? Update Norbi is leírta valahol, hogy a kapcsolatuk elején beismerte Rékának, hogy nem monogám. Az ilyen vallomásokra többféle válasz adható. Réka azt mondta, hogy „Vigyázz magadra és soha ne tudjam meg.” A fenti sztori lánykája is hasonlóan gondolkodott: „Azonos szinten kezel magával, hogyan is hibáztathatnám ezért? Érzelmi válságot él át. Úgy érzi, hogy figyelmeztetnie kell engem a védelmem érdekében” – így érvelt magában. Sikeresen el is csitította minden kétségét.

Az elfogadás lehetséges következményei

Ettől, hogy a nő látszólag hosszú pórázra engedi, némely férfi hálás lesz és nem lép félre, ahogy Norbi is büszkén beszámol abban a régi könyvben. Némelyik pedig visszaél a nő szintén csak látszólag nagylelkű ajánlatával.

Azért látjuk, hogy a két eset nem ugyanaz. Míg Norbi esetében egy elkötelezett kapcsolatról van szó, az egyetemista fiataloknál egy laza, elkötelezetlenről. Ha a lány visszautasítja a fiú ajánlatát, az egyúttal a kapcsolat végét is jelentette volna. Tehát az ajánlat ebből a szemszögből már egyáltalán nem tekinthető őszintének, sokkal inkább érzelmi zsarolásnak.

De lássuk a folytatást:

Évek múlva már ezt mondta a lány: „Persze hű maradt a szavához – de nem hozzám. Szerelmes voltam, és végtelenül naiv. A vallomás erejébe és az őszinteség megkérdőjelezhetetlen erényébe vetett hitem elhomályosított minden tényt. A későbbi kapcsolatunk által okozott súlyos érzelmi károk csak évekkel később gyógyultak, amikor találtam egy olyan embert, aki megbecsült engem ahelyett, hogy kihasznált volna. Aki inkább megoldotta a saját morális dilemmáit ahelyett, hogy kegyetlenül és hanyagul rám kényszerítette volna őket. Ha akkor kellőképp bölcs és bátor vagyok, ezt kellett volna felelnem: Te most milyen furcsa módon udvarolsz nekem? Ez valami korlátozott felelősségű nyilatkozat? Azt gondolod, hogy ha figyelmeztetsz, akkor megszűnik velem szemben minden felelősséged? Az őszinteség nevében máris megbántottál és megaláztál. Nem tudok együtt lenni olyan emberrel, aki azonnal megmondja, hogy nem tud magára vigyázni. Nem érdekelsz annyira, hogy ez megérje nekem.”