Intézményi házasságtól szerelmi házasságon keresztül az önkifejező házasságig
Mért tévelyegnek annyian a házasság útvesztőiben?
Erre a kérdésre első hírlevelemben is választ adok, (iratkozz fel itt oldalt!) itt pedig a sok lehetséges ok egyikét rögtön megértheted. Lássuk, hogy változtak a házassággal szemben támasztott elvárások az idők folyamán!
Alapvető fiziológiai igényektől szerelmen keresztül az önmegvalósításig
Ha az elmúlt néhány száz évre visszatekintünk, azt láthatjuk, hogy a házasság fő funkciója az egyéni gazdálkodás alapjainak megteremtése volt. A házastársak alapvető szükségleteinek: élelem, víz, lakhatás, biztonság megszerzésének csaknem kizárólagos útja volt a házasság. Természetesen akkor is mindenki boldogabb volt, ha szeretetteli házasságban élt, de a bensőségesség nem feltétele, hanem „kellemes mellékhatása” lehetett egy házasságnak. Ezt a korszakot nevezhetjük az intézményi házasság korszakának.
Körülbelül a 19. század második felétől, mikor az iparosodás már Európa nagy részén bekövetkezett és Magyarországon is fellendülőben volt, a népesség jelentős része bérmunkából élt. Megindult a városok bővülése, egyre inkább tért hódított a városi életmód. A gazdaság és a szociális intézmények erősödtek. Így már a házasságtól azt várták, hogy szerelmet, társasági igényeket elégítsen ki. Ez volt a szerelmi házasság korszaka.
Manapság, mikor a fenti elvárások teljesülését természetesnek vesszük, egyre inkább az önkifejező házasság áldásaira támad igényünk. Vagyis egyre fontosabb lesz, hogy a házastársunk támogasson bennünket személyes fejlődésünk útján, hogy kellő önismerethez, önbecsüléshez jussunk, hogy minden téren kiteljesedhessünk életünk folyamán.
Ha megnézed ezt a fejlődési vonalat és hirtelen a Maslow-féle szükségletpiramis ugrik be, akkor jó úton jársz 😉
Ha nem, akkor itt egy kis segítség:
Bámulatos a hasonlóság ehhez:
A párhuzam nem a véletlen műve. Számomra azt jelzi, hogy a mi életünkben eljött a házasság aranykora: valódi esélyt kapunk arra, hogy boldog, kiteljesedett életet éljünk, amihez a házasságunk felbecsülhetetlen erejű segítség lehet.
Ha jól csináljuk.