Marcell, a családcentrikus esete Gyermeteg Piroskával

Ha a párkapcsolati problémák megoldása mindkét fél érdeke, csak akkor maradhatnak együtt

Ha a párkapcsolati problémák megoldása mindkét fél érdeke, csak akkor maradhatnak együtt

Avagy az éretlen személyiség és a szülői befolyás egy szép példája

Kedves Olvasóim!

Most Marcell megtörtént esetét mutatom be, aki összekötötte az életét Piroskával, csakhogy nem vette észre, miféle szőr csusszant a palacsintába. A történet nem rövid, de sokak számára tanulságos lesz, ígérem.

Marcell 38 éves férfi, szereti Piroskát, aki 35 éves és egy balul sikerült házasságból menekült Marcell karjaiba. Született is egy nagyon vágyott kisfiú, aki most 3 éves. Csakhogy a háttérben áll Piroska anyja, aki bármikor ki tudja zavarni Piroskát a naaaagy, sötét erdőbe. A farkastól nem félti, állítja: ő megvédi majd. De álljanak itt Marcell sorai:

„…Tehát 5 hónapja kialakult egy se veled, se nélküled kapcsolat. Albérletbe költözött, adott hozzá kulcsot azonnal. Szex néha van, elköltözve még nincs a házamból. Állandóan költözni akar, de mindig közbejön valami. A cuccai kb. 30 % ban még itthon vannak.

A húgával nagyon jóban vagyok, mellettem áll. Ő azt mondja, hezitál a volt élettársam, nem tud dönteni. /De mi között is? / Néha szájon-csókol, néha hideg. Ez engem felőröl. Család centrikus vagyok, és érzem hogy az anyja áll a háttérben.

Konkrétan tavaly nyáron, /az előző döntéshez.* kapcsolódóan.-*/ a húgának azt mondta az anyja. Hagyja ott a férjét, költözzön haza, a halálos beteg apja, /aki 6 napja meghalt/ halála után legyen vele, és nem lesz többet gondja az életben. Ez nagyon sok pénzt jelent mint örökség, kb, 80 m Ft ot, meg ingatlanokat. Ő ezt visszautasította.

Ezután talált meg az anyja minket, az /élettársamat/, és már akkor, elkezdte, hogy vegyen magának lakást tőlem külön, állja a pénzt. Ez nyíltan arról szólt, hogy hagyjon ott. Próbáltam megbeszélni, úgy tűnt hogy felfogta egy kapcsolatban kisgyermekkel, ez nem lehet alternatíva sem.  Egyáltalán fel sem merülhet.

Ez decemberben csúcsosodott ki, amikor 21 én egy együtt megnézett film után, halálos nyugalommal, faarccal közölte az élettársam, hogy elköltözik.

El sem hittem, komolyan sem vettem….”

Aztán persze megtette. Hát annyi biztos, nem egy beszédes nő. Egyszer mond valamit, aztán a szavakat tettek váltják föl. Csakhogy így nem tűnik fel a szavainak a súlya, hogy valóban komolyan gondolja, amit mond. Egyszer javasolta Marcellnek, hogy menjenek párterápiára, de akkor a férfi még azt gondolta, hogy ketten elég erősek a probléma megoldásához. Tudni kell Piroskáról, hogy ő maga mentálhigiénés szakember és most a karrierjét építgeti. A kisfiú többet van az apjánál, mint nála. A ház, ahonnan eljött, hatalmas hitellel van megterhelve, így a jövedelmének zöme a törlesztésre ment el, vagyis anyagilag függött Marcelltől, aki éppen öt hónapja próbálja rendezni ezt a kapcsolatot. Ha a (volt) párja is a kapcsolat helyreállításában gondolkodna, komoly esély volna rá, mert Marcellt felelősen gondolkodó, a családjáról gondoskodni akaró és tudó férfinak látom. Nem így Piroskát. De álljon itt válaszom, amit Marcellnek írtam:

„Részletes leírásod alapján úgy tűnik, bőven vannak a (volt) párod részéről kibeszélendő sérelmek. Ha ő kért, hogy kérjetek külső segítséget, a Te válaszodat elutasításként is értelmezhette, hogy Neked nem is olyan fontos a kapcsolat. Hiába beszéltek a tetteid másról, lehet, hogy nem érezte a lelki támaszt. Gondold végig: azután, hogy kért, forduljatok párterapeutához, jobban odafigyeltél rá? Ha a dolgok a megszokott mederben zajlottak, akkor lehet, hogy egyszerűen lemondott arról, hogy Veled közösen meg lehet oldani a problémátokat. Én azt is megkérdőjelezném, hogy a házassága olyan borzalmas volt, mint ahogy állítja, simán lehet, hogy a következőnek Téged is szörnyetegnek fog beállítani. Ha egy ilyen elkötelezetlen, instabil személyiséget még anyu is tud otthonról befolyásolni, az nem jó hír. És valószínűleg a kisfiatok születése sem azt hozta meg az életébe, amire vágyott. Írod, hogy inkább szakmailag fejlődik, karriert épít. Ez egész vagy majdnem egész embert kíván. Ez is lehetne a vonal, ami mentén segíteni tudnál neki, hiszen most sem csinálsz mást: sok terhet leveszel a válláról a gyereknevelés terén. Ha azonban csak az anyagi biztonság most meg a gyerek körüli teendők megosztása volt, ami melletted tartotta, tartja, akkor itt az ideje a keményebb fellépésnek. Hidd el: ez neki így a legkényelmesebb. Független élet, de ha egy kis szexre vágyik, akkor Te azonnal ugrasz és kielégíted vágyait. Amíg meg nem ismerkedik valakivel, akivel ezen a téren jól elvan. Anyós a pénzzel és az öregkori magánnyal zsarol a háttérből, Te meg mint családcentrikus, jó apa, nagy részben neveled a kisfiatokat.

Azóta, hogy elköltözött, szóbahoztad a párterápiát? Mert megoldást jelenthet.

 Néha a harc eredményezi a leggyengébb eredményt. Ilyenkor sokkal hatásosabb fegyver az eltávolodás. Kész helyzet elé kell állítani, ahol nincs esélye hezitálni: konkrét határidőt adni, amikorra összepakol és kiköltözik teljesen, különben a küszöb előtt találja a holmijait. Meglebbenteni, hogy mivel ez a helyzet Neked kicsit sem felel meg, hamarosan új barátnő után nézel, ha nem rendeződik a kapcsolatotok. Igen, tudom: nehéz meglépni, mert alapjában véve nem ezt akarod. De ha tiszta vizet öntesz a pohárba: “Szeretlek, veled akarok élni, de így képtelen vagyok folytatni”, akkor döntés elé állítod, olyan helyzetbe hozod, hogy ki kell lépnie kis kényelmi zónájából. Az ő döntése persze meghatározó lesz, és csak azt tudom mondani: ha menni akar, engedd. A kisfiú életébe nagy változást nem hoz, viszont a magányos harmincass nők hada várja, hogy ilyen pasit találjon, mint Te. És ha visszafogadod, azzal a feltétellel tedd, hogy már Te ragaszkodsz a tanácsadáshoz, mert abban biztos vagyok, hogy attól még nem javul meg semmi, hogy egy ilyen döntést meghoz.

Külön érdemes az anyjáról meg a “felajánlásáról” beszélni, ami szintén nem egyszerű helyzet, javaslom itt is a külső segítséget.

Marcell, tudom, hogy nehéz helyzet, de én ezt látom megoldásnak. Szerintem túl jó fej voltál vele eddig, egész egyszerűen nem hiszi el, hogy megteszed. De ha nem, életed végéig is dróton fog rángatni Téged. Engeded?

Itt van két blogbejegyzésem linkje, szerintem hasznos lehet:

 http://parharmonia.hu/tiz-csalhatatlan-jel-arra-hogy-a-parod-kotelekfobias/

 http://parharmonia.hu/tiz-dolog-amit-akkor-tehetsz-ha-a-parod-kotelekfobias/”

Gratulálok, ha végigolvastad! 😉 (Én szóltam előre!)

Ha hasznosnak találod, ajánld barátaidnak a bejegyzést és a hírlevelemet, amiből időről időre további ismerős problémákról és megoldásukról, valamint sok hasznos információról értesülhetnek.

Gyönyörű párkapcsolatot:

Sólyom Ági

Share and Enjoy !

0Shares
0 0

Tíz dolog, amit akkor tehetsz, ha a párod kötelékfóbiás

Ha olvastad az előző blogbejegyzésemet, bizonyára emlékszel, hogy a kötelékfóbiás emberről írtam. Most összegyűjtöttem tíz dolgot, amit önmagad védelmében tehetsz, ha fönnáll a veszély, hogy egy kötelékfóbiás, elköteleződés fóbiás hálójába kerültél, íme:

  1. Először is: légy nagyon óvatos! Aki elolvad minden szavadtól, minden pillantásodtól, holott még csak nagyon rövid ideje ismeritek egymást, az elgondolkodtató. Még nem is ismer, szinte szándékosan erőlteti a kapcsolat minél szorosabbra fűzését. Vajon milyen alapon ítél? Vajon érett ember az ilyen? (Helyes válasz: nem.) Tehát csak lassan a testtel!
  2. Ha feltámadnak benned a védelmező ösztönök, akkor valószínű, hogy épp erre játszott. Minden volt partnere szemét, aki kijátszotta őt, nem értette meg őt, nem értékelte őt megfelelően. De most! Rajtad egyszerűen érzi (!), hogy minden másképp lesz! – Khm… Ideje racionális vizekre evezni. Mint mondják: kettőn áll a vásár: nem képzelhető el, hogy kizárólag a volt partnerei a bűnösök. Tehát: legyen az ilyesmi nagyon gyanús!
  3. Ha kizárólag Budán hajlandó veled kéz a kézben sétálni, Pesten nem, tűnjön fel! Mert az oka nagy valószínűség szerint, hogy Pesten mással járkál kéz a kézben. (Vagy alvég-felvég, belváros-külváros, stb.)
  4. Ugyanez pepitában: ha a hétnek mindig csak bizonyos napjain ér rá, szintén feltűnő egy idő után. Ha nem maradhatsz a lakásában, sőt: ha nem lépsz le, majd’ szétveti az ideg: még akkor sem természetes, ha nincs vetélytársad a háttérben.
  5. Mikor kizárólagosságot élünk át egy másik ember életében, hajlamosak vagyunk megfeledkezni a többi emberről. Ápoljuk csak továbbra is baráti, rokoni kapcsolatainkat, egyrészt, mert azok önmagukban is fontosak, értékesek, másrészt pedig csúnya pofára esés lehet belőle, mikor egy szép napon kötelékfóbiás párunk eltűnik az életünkből, és ott állunk érzelmileg kifosztva, magányosan. Vigyázat: a nehézsúlyú elköteleződés fóbiás még az azonos nemű barátokra, még a rokonokra is féltékeny! Sebaj: öltsünk erős páncélzatot és vessük meg a lábunkat a nekünk járó jogok talaján! Pl. ami emberi kapcsolatainkat illeti.
  6. Valószínűleg számtalan partnerkapcsolata volt már a jelenlegi előtt, így rengetegféle konfliktushelyzettel találkozott már. Ezekben persze kiválóan kiismeri magát, hiszen valamennyinek volt ő már szenvedő alanya. Így hát nagyon érzékeny a te problémáidra. Mit is mondhatnánk: ha elítéli elődjeinek viselkedését, vállalhatatlan tulajdonságait, mindössze a maga fényezésére rendezkedik be: „ő bezzeg nem olyan”, pedig hogyne lenne olyan, hiszen kívülről ismeri az összes sztoridat! Miért is? Azért, mert egyszer ő is részese volt ugyanennek a sztorinak – más szereposztásban. Fülelj rá!
  7. Élesítsd a hallásodat! Amikor az ember szerelmes, hajlamos csakis a pozitív üzeneteket meghallani. Pedig utólag visszagondolva tényleg, elhangzottak gyanús dolgok. De ha „kerítésen belül van”, vagyis sikeres volt a hódítás, akkor már köszöni szépen, inkább nem kérne belőle. Vedd észre! Minél előbb, annál kisebb a sérülés.
  8. Légy önálló! Egyrészt bénítólag és frusztrálólag hathat rá, ha bármiben a segítségére szorulsz, másrészt szokd meg, hogy rá nem lehet számítani! Meglátod: az önbizalmad jelentősen megnövekszik, ahogy megtapasztalod, hogy nincs szükséged rá, mert simán beversz a falba egy szöget, a szomszéd Mariska néni ezer örömmel főz neked hétvégén, Mariska néni unokája pedig Word-öt telepít a gépedre és még egy vírusirtást is lefuttat. (Jól van, vízvezetékszerelőt tényleg hívni kell, de kiderül, hogy ő meg a Mariska néni unokaöccse.)
  9. Légy hiperérzékeny a hülye kifogásokra! Ha egyszer csak minden előzmény nélkül idegesíteni kezdik olyan jelentéktelen dolgok, amiket eddig észre sem vett, nem az a valódi probléma! Ha egyszer csak szúrni kezdi az ebédlőasztal melletti szobanövény levele, lehetetlen a fürdőszobád berendezése, ahol semmit nem lehet megtalálni vagy a sarki közértben nem lehet kapni a kedvenc felvágottját, akkor jogos a megrökönyödésed. Egészen addig, amíg rá nem jössz, hogy ezek üres kifogások annak leplezésére, hogy nem meri szemedbe mondani: ő már befejezné ezt a kapcsolatot. Próbálja ellehetetleníteni magát, hát tedd meg neki a szívességet és búcsúzz el tőle szépen! Az elköteleződés fóbiás majd valószínűleg megpróbálja visszarimánkodni magát, ezt sokszor el lehet játszani. Te döntöd el, hányszor kezded vele újra. Azért egy idő után lásd be: nincs jövője ennek a kapcsolatnak, mert nem fog megváltozni.
  10. Persze, a szerelem rózsaszín köde száll az ember szemére, és gondosan elaltatja a köd mögött ugráló aprócska ördögöt, aki időnként előugrik és kellemetlenkedni kezd. Ám egy idő után nincs mese: szembe kell nézni a kis ördöggel, hidd el, jót akar neked! Lassacskán szokj le erről az emberről, hidd el: nem érdemli meg az odaadásodat, a szerelmedet! Ne is kutakodj a tárcájában babydoll-számlák, a telefonjában rejtett üzenetek után: nem éri meg a fáradságot. Vegyen a hajód új irányt: kifelé ebből a kapcsolatból, szemedet szegezd mostmár más, távolabbi célokra! Higgy az ösztöneidnek!

Ha most fájdalmas szembenézni a föntiekkel, gondolj arra, hogy minél tovább hagyod a tüskét a sebben, annál jobban elmérged, és sokkal jobban fog fájni, ha csak később szánod rá magad a gyógyulásra: a változtatásra free project management tools. Szabj határokat! Légy tisztában az értékeiddel, próbáld ki az egyedüllétet és tudd: a kép, amit mutatsz magadról, az egy nagyon fontos szűrő. Ha rögtön a kapcsolat elején határozottságot és talpraesettséget mutatsz, kiszűri a nem melléd valókat. Merj változtatni, merj olyan lenni, aki nem felel meg akárkinek!

A párkapcsolati kommunikáció az egyik leglényegesebb eleme a sikeres, hosszútávon boldog párkapcsolatoknak.

  • Hogyan értetheted meg magadat pontosan, félreértések nélkül?
  • Mit miért mond a párod?
  • Miért aggodalmaskodik?
  • Miért dühös?
  • Hogyan szerelheted le a szeszélyeit?

Ha a fenti kérdések közül akár csak egy is érdekel, neked való az Online Párkapcsolati Kommunikációs Tanfolyam. Katt!

Share and Enjoy !

0Shares
0 0

Tíz csalhatatlan jel arra, hogy a párod kötelékfóbiás

Megtörtént már veled az, hogy minden elképzelhető módon megpróbált meghódítani: romantikus volt, leste minden kívánságot, ígért fűt-fát-bokrot, mi több: látszott rajta, hogy őszintén, mélyen, őrülten akar téged? Aztán, mikor úgy tűnt, sínen van a kapcsolat, akkor egyszer csak köddé vált? Nos, ideje szembenézni a ténnyel: a (volt) párod kötelékfóbiában szenved.

Talán nem is először találkozol a jelenséggel, többször is belefutottál már. Hogy legközelebb ez ne fordulhasson elő, összegyűjtöttem neked a kötelékfóbiára utaló tíz legfontosabb jelet. Íme:

  1. Erőteljesen rámenősen nyomul, fitogtatja, amije van, igyekszik kipuhatolni a partner gyöngéjét és ennek nyomán elkápráztatni.
  2. Megértőnek mutatkozik a meghódítandó célszemély minden problémájával, életének minden apró részletével kapcsolatban, az egekig magasztalja minden tettét, az ellenlábasokat minél kedvezőtlenebb fényben tünteti fel.
  3. Igyekszik megértésre, támogatásra hajtani: sérülékenynek mutatja magát, mennyire szüksége is van a másikra.
  4. Ha sikerül levennie a lábáról a vágyott alanyt, akkor hirtelen már nem is olyan érdekes. A partnerről kiderül, hogy – jééééé -, nem tökéletes. Pacuhán öltözködik, rossz a hajszíne vagy hersegve eszi az almát.
  5. Egyre több a kapcsolatban a „szabály” és a „kijelölt területek, idősávok”. Meddig mehet el a partner, mi tiltott terület a számára. Barátoknak, családnak nem mutatja be, egyáltalán: nem vállalja fel a partnert. Mintha nem is tartoznának össze.
  6. Apránként kiderül, hogy riválisok is színre léptek. Ezek persze „nem jelentenek semmit”, mégis: a relikviákat – apró tárgyakat, sms-eket, e-maileket – féltve őrzi, mert rém fontosak számára. Változtatni nem hajlandó, a kapcsolat magasabb szintre emelése érdekében nem tenne semmit.
  7. Már türelmetlen a partnerével, nem hallgatja olyan odaadóan a problémáit, mint eddig (kicsit sem), hidegen hagyják a másik életének eseményei, érzelmi állapota. Egy szó, mint száz: már egyáltalán nem olyan fontos a számára a partner.
  8. Ha eddig a pontig még hajlandó volt benn maradni a kapcsolatban, itt már nagyon szorongatónak érzi a köteléket: szeszélyessé válik, kiszámíthatatlanná. A közös programokat az utolsó pillanatban lefújja, vagy még fáradságot sem vesz rá, egyszerűen nem megy el.
  9. A legfontosabb: a problémával nem hajlandó szembesülni, de beszélni róla semmi esetre sem. Pedig már a szex sem működik, a közös életvitel zselészerűen ingatag lábakon áll.
  10. Akár mindennapos veszekedés nélkül is kifúj végül a kapcsolat: a kötelékfóbiás gyakran egyik napról a másikra szedi a sátorfáját, netán se szó, se beszéd egyszerűen lelép, és soha többet nem bukkan fel. A gyávábbja nem mer szakítani, addig provokálja a partnerét, amíg az teszi ki a szűrét.

Mi tehát a megoldás?

Egy biztos: a kötelékfóbiás maga is szenved minden szorosabbá váló kapcsolatában. Sokszor a saját valódi vágyaival sincs tisztában: idillikus képet színezget egy nagy családról: papa, mama, gyerekek, de fogalma sincs, hogy ez a valóságban mivel jár. Ha eljut az első gyerekig, döbbenten konstatálja, milyen hangos és koszos jelenség került az életébe.

A kötelékfóbiások partnereit igyekszem megnyugtatni:

Nem.

Te.

Tehetsz.

Róla.

Ezért a változásról sem a te feladatod gondoskodni. Az NORMÁLIS, ha valaki egészségesen el tud köteleződni egy partner mellett, fölvállalva hosszú időre, hogy egy ma nem túl divatos fogalommal éljek: örökre. Amit te tehetsz: nem loholsz a nyomában, időben kijelölöd a határokat. Legfontosabb: az elején elég időt hagyni az ismerkedésre. Ha felmerül a gyanú, hogy netán kötelékfóbiás illetővel állsz szemben, a lehető legóvatosabban kell vele bánni. Mindenre elég időt hagyni. Hosszú ideig randizni minden komolyabb elköteleződés nélkül. Ha tőled messze él, és minden jel szerint ezen nem is fog változtatni, ne számíts arra, hogy melletted akar hosszútávon elköteleződni. Ezért te is tarts bátran több vasat a tűzben.

Itt is működik az ősi bölcsesség: a másikat nem tudod megváltoztatni, a legkönnyebb a változást magadon kezdeni. S ez vonatkozik kötelékfóbiásra és partnerére egyaránt.

Share and Enjoy !

0Shares
0 0