A párkapcsolat szakaszai

Ha a párkapcsolat szakaszairól hallunk, többféle felosztással találkozhatunk. Egyáltalán: miért fontos megkülönböztetni a párkapcsolat szakaszait? Nos, én személy szerint azért tartom fontosnak, mert úgy veszem észre, hajlamosak vagyunk túlértékelni a szerelmet, a szerelembe esés fázisát és a többiről nem tudomást venni vagy kisebb értékűnek venni. Aki csak a lángoló szerelmet ismeri el párkapcsolatként, annak rossz hírem van: előbb-utóbb minden szerelem kihuny és átalakul valami mássá. Azonban feltétlenül jó, ha erre alapul a párkapcsolat, mert hosszútávon jó erre a szakaszra visszaemlékezni és nehezebb időszakok alatt ehhez visszanyúlni.

A párkapcsolat első szakasza: rózsaszín köd, szerelembe esésa párkapcsolat szakaszai

A párkapcsolat szakaszaiból legtöbbünknek nagyon jól ismert érzés: dobog a szíved, az ő képével fekszel-kelsz, reszketve lesed a telefonodat, hogy üzent-e és még egy kedves üzenettől is képes vagy beindulni. A szerelmes érzése: „Te”. A szerelembe esést bármi kiválthatja egyéntől függően: egy beszédes szempár, jó duma, kellemes hangszín. Onnantól kikerült a kezünkből a gyeplő, legalábbis, ami az érzéseinket illeti, az eszünk ettől függetlenül tud működni. Érezted már, hogy „Atyaisten, ez meg hogy…?” Valaki, aki semmilyen szempontból nem megfelelő, egyszer csak lefoglalja minden agykapacitásodat. Ilyenkor nem árt magadba nézni, milyen érzékeny gombot nyomott meg rajtad az illető, amiért mégis. Szerencsés esetben azért mégiscsak megfelelő, és akkor következik a párkapcsolat második szakasza.

A párkapcsolat második szakasza: a bizalom kiépítése

Egyre mélyebben megismerjük egymást, hajlandóak vagyunk szembesülni párunk olyan tulajdonságaival is, amit anyukánk már az első alkalommal kiszúrt, mi meg erőteljesen tiltakoztunk. Aki hosszútávon gondolkozik és hajlandó bent maradni a párkapcsolatban akkor is, ha már eloszlott a rózsaszín köd, az ezekkel a kérdésekkel birkózik meg a párkapcsolat második szakaszában: Bízhatok benned? Velem vagy? Fordulhatok hozzád, ha bajom van? Ebben a szakaszban ezen áll vagy bukik a párkapcsolat. Itt derül ki, tudjuk-e együtt húzni a szekeret az élet mindenféle területén, tudunk-e őszintén, mindent eldobva figyelni a másikra, ha neki épp arra van szüksége. És visszafelé is igaz ez: érezzük, hogy a párunk akkor is velünk van, amikor épp nincs fizikailag jelen, nem érezzük, hogy levegőt se tudunk venni nélküle. Mert ha ezekre a kérdésekre „nem” a válasz, akkor itt a vége, lehet pontot tenni a kapcsolat végére. Előjönnek a konfliktusok is, az előző szakasz „Te” központúságából a párra, a „Mi” érzésére kerül a hangsúly. Ha a konfliktusokat nem sikerül megoldani, akkor világossá válik, hogy nincs tovább együtt. Ha viszont igen, akkor előbb-utóbb eljön a párkapcsolat harmadik szakasza.

A párkapcsolat harmadik szakasza: elkötelezettség, hűség

A párkapcsolat harmadik szakasza a megszilárdulás szakaszának is tekinthető, mert itt derül ki, hogy sikerül-e elkötelezettséget és egymás iránti lojalitást kiépíteni vagy előtörnek a hiányérzetek, amit nem kapunk meg a párkapcsolattól, ez egyenes út a hűtlenséghez a szó bármilyen értelmében. A párkapcsolat harmadik szakaszában tehát vagy elmélyítjük a kapcsolatot életre szólóan, vagy lassan megkezdődik az eltávolodás.

Érzékeny területe a párkapcsolatnak, hogy úgymond „kinél van a távirányító”. Aki a hatalmat, az irányítást egyoldalúan birtokolni akarja, az már legkésőbb ebben a szakaszban kimutatja a szándékát, úgyhogy ha a partnere nem akar ebben az aszimmetrikus párkapcsolatban élni, akkor ideje, hogy megszólaljon a belső vészcsengő. Harmonikus párkapcsolatban pedig megteremtődik az egyensúly az „Én”, a „Te” és a „Mi” között.

A párkapcsolat szakaszai – egy folyamat

Régi, több évtizedes párkapcsolatokban teljesen természetes, hogy a kapcsolat dinamikájából adódóan hol hullámhegyet, hol -völgyet élsz át. Ha ezek a kilengések nem túl nagyok, téged sem zökkentenek ki nagyon, mert viszonylag stabilnak éled meg a kapcsolatodat. Akkor érdemes elgondolkodni, hogyan tovább, ha úgy érzed, hogy több a völgy, mint a hegy. Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, itt találhatsz párterapeutákat: http://parharmonia.hu/pszichologus-parterapia/

Asszertív kommunikáció – az önérvényesítés művészete

Asszertív kommunikáció a mindennapokbanasszertív kommunikáció

Az asszertív kommunikáció hiánya miatt sokan szenvednek nap mint nap. Hányszor érezzük magunkat megalázottnak és frusztráltnak, mert nem megfelelően bántak velünk? És hányszor vagyunk képesek szólni is emiatt? Talán te is kerültél már ilyen helyzetbe: tudod, hogy nem volna szabad tűrni, de megint, mint annyiszor, nyelsz egyet és igyekszel túltenni magad rajta. De ha megtanulod az asszertív kommunikációt, erőssé és magabiztossá válhatsz a mindennapi kommunikáció során.

Lássuk, miért fontos az asszertivitás a munkahelyen és a magánéletben. Ismerj meg néhány stratégiát, melyek segítségével asszertívebbé válhatsz.

Mi az asszertivitás?

Hogy milyen az asszertív viselkedés egy adott szituációban, azt nem mindig könnyű eldönteni, mert az asszertív és az agresszív viselkedés között elég vékony a határmezsgye. Ezért aztán hasznos a két viselkedési stílust egyenként leírni:

  • Az asszertív viselkedés lényege az egyensúly. A vágyaid és szükségleteid kielégítése a cél, miközben tiszteletben tartod mások jogait, szükségleteit, érzéseit és vágyait. Magabiztos vagy, és ez erőt ad ahhoz, hogy pontosan, tisztességesen és empátiával vidd végig a szándékodat.
  • Az agresszív viselkedés lényege a győzelem. A saját érdekeidnek megfelelően cselekszel anélkül, hogy tekintettel lennél mások jogaira, szükségleteire, érzéseire és vágyaira. Az agresszív ember ereje önző. Erőszakosan, sőt, időnként bántalmazóan viszi véghez az akaratát. Azt teszi, amit akar, gyakran kérdés nélkül.

Tehát a főnök, aki a szabadságod előtti nap délutánján egy rakás munkát borít rád és követeli, hogy ezt azonnal csináld meg, agresszívan viselkedik. A munkát el kell végezni, de ha nem a megfelelő időben bízza rád, akkor figyelmen kívül hagyja az igényeidet és az érzéseidet.

Másrészt viszont, ha közlöd a főnökkel, hogy el fogod végezni a munkát, de csak miután visszatértél a szabadságról, eltalálod a passzivitás (nem csinálni semmit) és az agresszió (ellenséges, dühös vagy durva viselkedés) közötti középutat. Érvényre juttatod saját jogaidat, miközben elismered a főnököd munkára vonatkozó igényét.

Az asszertív viselkedés haszna

Az asszertív viselkedés egyik legfőbb haszna, hogy segít magabiztosabbá válnod, ahogy jobban megérted, ki vagy és milyen értéket kínálsz. Az asszertív viselkedésnek azonban számos más előnye is van, melyek mind a munkahelyen, mind az élet egyéb területein segíthetnek. Az asszertív emberekre igaz, hogy

Kiváló vezetők. Úgy adnak feladatot, hogy közben becsületesen és tisztelettel bánnak az emberekkel, ezért cserébe mások is ugyanígy bánnak velük. Vagyis szeretik és olyan vezetőnek tartják őket, akivel az emberek akarnak dolgozni.

Tárgyalásaik során sikeresen találnak „nyertes-nyertes” megoldásokat. Képesek felismerni ellenfelük helyzetének értékét és gyorsan közös alapokat tudnak találni vele.

Jobb cselekvők és problémamegoldók. Felhatalmazást éreznek arra, hogy mindent megtegyenek a felmerülő problémák legmegfelelőbb megoldásáért.

Kevésbé szorongók és stresszesek. Magabiztosak, és nem érzik fenyegetve magukat, ha a dolgok nem a terveknek vagy a vártnak megfelelően alakulnak.

Hogyan lehetünk asszertívebbek?

Asszertívebbé válni nem könnyű, de lehetséges. Ha hajlamos vagy passzívan vagy agresszíven viselkedni, ezeken a területeken érdemes dolgoznod:

  1. Értékeld magad és a jogaidat!

Ahhoz, hogy asszertívebb legyél, értened kell magadat, és hinned kell a saját értékeidben. Ez a magabiztosság az önbizalom és az öntudatos viselkedés alapja. Ennek megszerzéséhez pedig tapasztalat kell: annak megtapasztalása, hogy képes vagy a céljaid elérésére. Ezt csak úgy érheted el, ha nehéz, de azért elérhető célokat tűzöl ki magad elé. Ha ezeket végül sikerül elérned, az segít felismerni, hogy megérdemled, hogy méltósággal és tisztelettel kezeljenek, magabiztossá tesz a jogaid érvényesítésénél és segít, hogy hű maradj önmagadhoz, a szükségleteidhez és igényeidhez.

Tipp: Bár az önbizalom fontos tényezője az önérvényesítésnek, elengedhetetlen, hogy megbizonyosodj róla, hogy nem válsz önzővé. A jogaid, gondolataid, érzéseid, szükségleteid és vágyaid ugyanolyan fontosak, de nem fontosabbak, mint bárki másé.

2. Adj hangot az igényeidnek és vágyaidnak magabiztosan!

Ha maximálisan ki akarod használni a lehetőségeidet, akkor meg kell győződnöd arról, hogy prioritásaid- igényeid és kívánságaid – teljesülnek.

Ne várj másra, hogy felismerje, mire van szükséged! Hacsak nem akarsz örökké várni, kezdeményezz és beszéljétek meg a szükségleteidet. Ezután tűzz ki magad elé elérhető célokat.

Miután ezt megtetted, mondd el a főnöködnek, kollégádnak vagy partnerednek egyértelműen és magabiztosan, hogy mire van szükséged tőlük célod eléréséhez. Ragaszkodj az igényeidhez! Még abban az esetben is, ha most épp nem teljesíthető a kérésed, kérdezd meg udvariasan, hogy fél év múlva visszatérhettek- rá.

Mindenképpen úgy közöld az igényeidet, hogy közben kerüld mások érdekeinek megsértését. Ne feledd, azt akarod, hogy az emberek segítsenek neked, és az erős nyomulás ellenkező hatást vált ki, sérülni fog a kapcsolat.

3. Fogadd el, hogy nem tudod irányítani mások viselkedését!

Ne kövesd el azt a hibát, hogy azt hiszed, te felelsz mások reakciójáért! Ha például valaki dühösen vagy nehezteléssel reagál, próbáld elkerülni, hogy ugyanúgy reagálj.

Ne feledd, hogy csak magadat és a saját viselkedésedet irányíthatod, ezért legjobb, ha nyugodt maradsz, ha kezd feszült lenni a hangulat. Mindaddig, amíg tiszteletteljes maradsz és nem sérted valaki más igényeit, jogodban áll azt tenni és mondani, amit akarsz.

4. Fejezd ki magad pozitív módon!

Fontos közölni, mi van a fejedben, még akkor is, ha nehéz vagy negatív téma merül fel. De ezt konstruktívan és érzékenyen tedd.

Ne félj kiállni magadért és szembenézni azokkal, akik megkérdőjeleznek téged vagy a jogaidat. Azt is megengedheted magadnak, hogy dühös légy! De kontrolláld az érzelmeidet és mindig maradj tisztelettudó.

5. Légy nyitott a kritikákra és a bókokra!

Fogadja mind a pozitív, mind a negatív visszacsatolást jóindulattal, szerényen és pozitívan. Ha nem értesz egyet a téged ért kritikával, akkor mondd el anélkül, hogy védekező vagy dühös lennél.

6. Tanulj meg nemet mondani!

Nemet mondani nehéz, főleg, ha eddig nem nagyon tetted. Ha viszont ezen túl hatékonyabban akarod érvényesíteni magadat, akkor meg kell tanulnod. A saját határaid  és képességeid ismerete segítségedre lesz abban, hogy hatékonyabban menedzseld a feladataidat, és hogy beazonosítsd azokat, amelyek amelyek az előrelépésedet szolgálják.

Ne feledd, hogy nem tudsz mindent megtenni vagy mindenkinek a kedvére tenni, így fontos, hogy védd az idődet és a munkaerődet azzal, hogy szükség esetén nemet mondasz. Ha nemet kell mondanod, próbálj győztes-győztes helyzetet teremteni, ami mindenki számára megfelelő.

7. Használj asszertív kommunikációs technikákat!

Számos egyszerű, de hatékony kommunikációs technikát használhatsz, hogy asszertívebb legyél:

Használj „én”-közléseket!

Használd az „Azt szeretném…”, „Úgy érzem…”, „Szükségem van…” kifejezéseket, hogy határozottan kifejezésre juttasd az érzéseidet, gondolataidat. Pl. „Úgy érzem, harmadik felet kell bevonnunk, hogy közvetítsen ebben a nézeteltérésben.”

Empátia

Mindig próbáld felismerni és megérteni, hogyan látja a helyzetet a másik fél. Aztán, figyelembe véve az ő szempontját, fejezd ki, mire van szükséged tőle.

Pl. „Megértem, hogy neked nehéz Adriennel dolgoznod, de ezt a projektet péntekig be kell fejezni. Üljünk le és dolgozzunk ki egy tervet együtt.”

Kiterjesztés

Ha az első önérvényesítő próbálkozásod sikertelen, akkor lehet, hogy tovább kell próbálkoznod. Ez azt jelenti, hogy szilárdabbá kell válnod (bár változatlanul udvariasnak és tisztelettudónak) az illetővel, akitől segítséget kérsz, ki kell jelölnöd a határt, hogy mit fogsz tenni, ha még mindig nem leszel elégedett.

Pl. „Ez a harmadik alkalom a héten, hogy késés miatt kell veled beszélnem. Ha még egyszer előfordul, megindítom a fegyelmi eljárást.”

Azonban vedd figyelembe, hogy ez sem garancia arra, hogy eléred a célodat. Ha ez a helyzet, külső segítség igénybe vétele válhat szükségessé.

Kérj időt!

Néha az a legjobb, ha nem mondasz semmit. Lehet, hogy épp túl érzékeny vagy, vagy nem igazán tudod, mit is akarsz. Ha ez a helyzet, mondd el őszintén a partnerednek, hogy pár percre szükséged van, hogy összeszedd a gondolataidat. pl. „Ezzel a kérdéssel megfogtál. Fél óra múlva visszajövök.”

Használj határozottabb igéket!

Közléseidben használj határozott jelentésű igéket, hogy ne zavard össze kommunikációs partnereidet a szándékaidat illetően. A határozott megfogalmazás elveszi a közlés „cukorbevonatát”, így világos és egyértelmű a szándékod. Bátran használd az „akarok”, „szeretnék”, „…választom” igéket a „kéne” „szükséges lenne” helyett.

„A jövő héten szabadságon leszek, úgyhogy szükségem van valakire, aki elvégzi a munkát.”

„Szeretnék részt venni ezen a tréningen, mert úgy érzem, hogy segíteni fog a fejlődésemben és az előrelépésemben.”

„Ezt a lehetőséget választom, mert úgy gondolom, hogy sikeresebb lesz, mint a többi felmerülő lehetőség.”

A töröttlemez-technika

Legyen határozott elképzelésed az üzenetedről. Ez mondjuk az, hogy pillanatnyilag nem tudsz több munkát elvállalni. Ha újra és újra megkörnyékeznek, akkor te csak kitartóan mondd el újra és újra: „Ne haragudj, de most sajnos nem fér bele az időmbe.” Előbb-utóbb mindenki rájön, hogy komolyan gondoltad.

Pl.:

„- Szeretném, ha elvállalnád a következő projektet.”

„- Ne haragudj, de most sajnos nem fér bele az időmbe.”

„- Kifizetem extra, ha megcsinálod.”

„- Ne haragudj, de most sajnos nem fér bele az időmbe.”

„- Komolyan, ez nagyon fontos. A főnök ragaszkodik hozzá, hogy határidőre meglegyen.”

„- Komolyan nem fér bele az időmbe.”

„- Akkor csak személyes szívességből megcsinálod?”

„- Nagyra értékelem a kapcsolatunkat, de mint már mondtam, sajnos nem fér bele az időmbe.”

Lehet, hogy duzzogni fog? Lehet. Lehet, hogy érzelmileg zsarolni próbál? Simán. Te csak maradj nyugodt, ne engedd magad kizökkenteni. Éld át nyugodtan, hogy nem játszhat az érzéseiddel más, hanem te uralod azokat.

Tipp: Légy óvatos a töröttlemez-technikával! Ha akkor alkalmazod, amikor meg akarod magad védeni a kizsákmányolással szemben, akkor az teljesen helyénvaló. De ne használd más érdekeinek megtámadására, mert az már manipulatív és tisztességtelen viselkedés.

Forgatókönyv-technika

Gyakran nehéz világosan és magabiztosan kifejezni az érzéseinket épp akkor, amikor megerősítésre lenne szükségünk. Itt segíthet a forgatókönyv-technika. Ez lehetővé teszi, hogy négy lépésben előkészítsd, mit akarsz mondani:

Az esemény. Mondd el a másiknak, hogy pontosan hogyan látod a helyzetet vagy problémát.

„- Zsófi, péntek délután senki nem maradt az irodában, holott te vállaltad azt az időszakot. Miután több ügyfelünk visszajelzését is vártuk, ez azért nagyon könnyelmű dolog volt.”

Az érzéseid. Világosan fejezd ki, hogyan érzel.

„- Csalódott vagyok, mert most kapkodni kell, hogy mindenkit még időben utolérjünk.”

Szükségleteid. Mondd el világosan, mire van szükséged a másiktól.

„- Szükségem van arra, hogy megbízható legyél te is és mindenki a cégnél, hogy ha valamit megbeszélünk, akkor az úgy is legyen. Vagy ha valami közbejön, akkor legalább szólj.”

A következmények. Írd le, milyen pozitív hatása van annak, ha a kérésed teljesül.

„- Ha mi megbízhatóak vagyunk, akkor a partnerek is annak fognak bennünket tekinteni, és ez pont az, amivel egyedülállóak lehetünk a piacon a konkurenciával szemben.”

Asszertív kommunikáció röviden

Az asszertív kommunikáció azt jelenti, hogy megfelelő egyensúlyt találunk a passzivitás (nem elég erős) és az agresszió (dühös vagy ellenséges viselkedés) között. Ez azt jelenti, hogy magabiztosan tudatában vagy értékeidnek, és elismered, hogy megérdemled, hogy megkapd, amit akarsz. Vagyis kiállsz magadért még a legnehezebb helyzetekben is.

Asszertívnek lenni eközben nem jelenti azt, hogy csak a saját érdekeidet tartod szem előtt anélkül, hogy mások jogait, vágyait, érzéseit, vagy szükségleteit figyelembe vennéd – ez agresszió.

Az idő múlásával megtanulhatsz egyre asszertívebbé válni azáltal, hogy egyre jobban beazonosítod a szükségleteidet és vágyaidat pozitív módon kifejezve azokat, és megtanulhatsz nemet mondani, ha arra van szükség. Ezen kívül asszertív kommunikációs technikákat is használhatsz, hogy gondolataidat és érzéseidet határozottan és közvetlenül kifejezhesd.

Ne keseredj el, ha nem sikerül mindezt egyik napról a másikra megvalósítani, ez egy hosszú tanulási folyamat! Gyakorold rendszeresen ezeket a technikákat, így lassan megerősödik az önbizalmad és a magabiztosságod. Ezzel együtt észreveszed, hogy produktívabbá, hatékonyabbá válsz, akit környezete is tiszteletben tart.

(Forrás: www.mindtools.com)

Önismereti teszt tesztelés

A 10 legelső önismereti teszt a találati listán, teszteltem őket. Van köztük meglepően pontos, bepalizós és ótvar gyatra is.

 
Önismereti teszt tesztelésre adtam a fejem egyrészt csupa kíváncsiságból, másrészt mert annyi van belőlük a neten, hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik köztük. Meglátjuk, mire jutottam. Van köztük használható, de természetesen a kevésbé használhatóból van több, és persze akad köztük csali, hogy bekapd a horgot, majd benevezz valami ménkű drága tanfolyamra. Elöljáróban néhány szabály, ha internetes önismereti tesztet töltesz ki:önismereti teszt
  1. A személyiséged elég bonyolult dolog, nem írható le tíz (vagy húsz) tesztkérdésre adott válaszoddal. Szórakozásnak esetleg érdekes lehet, leginkább gondolatébresztőnek egy ilyen teszt, de hogy komolytalan, az biztos.
  2. Minél többféle tesztfeladatból áll az önismereti teszt, annál valószínűbb, hogy közelíti a valóságot. Tehát pl. a csak szöveges tesztnél árnyaltabb képet nyújt, amiben ábrák is vannak.
  3. Óvakodj a beküldendő önismereti tesztektől! Ha hosszú, 200 kérdéses tesztbe botlasz, majd a végén közlik veled, hogy akkor most küldd be és add meg a telefonszámodat (végül személyesen fáradj is be az elemzésért), dobj el mindent, és menekülj! De állj is meg és gondold végig: miért nem küldik ki neked írásban? Bingo: be akarnak szippantani valamibe, amit te nem biztos, hogy akarsz (biztos, hogy nem akarsz).

Hát akkor lássuk, mire jutottam az önismereti tesztekkel. Ha valamit kihagytam, az nem a véletlen műve. Kezdtem a Google első oldalával a hirdetések nélkül.

http://www.lelkititkaink.hu/onismeret_teszt.html

Húsz kérdésből áll, állításokat tartalmaz, melyekről el kell döntened, hogy mindig igazak rád vagy néha vagy soha. Online kapod a kiértékelést. Hm… Egy ilyen állítás: „Célok helyett rögeszméim vannak.” Ilyenkor azért szívesen belelátnék a tesztkészítő fejébe: ha az volt a cél, hogy mindenkitől érkezzen egy „soha” válasz, akkor értem. Mert mi van akkor, ha  – tudomisén – beírom, hogy „mindig”, miközben meggyőződéssel hiszem, hogy egy éven belül megmászom a Himaláját, közben én leszek a következő tehetségkutató sztárénekesnője, és egy magán-yachttal (amit addig valahogy beszerzek) körbevitorlázom a Földet. Ja, ezt hiszem már húsz éve, és az én szememben ezek valós célok. Tehát az ilyen kérdések olvastán nekem azért fölszalad a szemöldököm a homlokom tetejére. Nem baj, megcsináltam a tesztet, melyből kiderül, hogy hát bizony rám nehéz munka vár. (Lehet, hogy mert arra a kérdésre, hogy „Minden nap szánok időt arra, hogy a tudatalattimat ellássam saját magamra vonatkozó pozitív állításokkal.” a „soha” választ adtam…? Azt hiszem, ezen már kár tépelődnöm, inkább elkezdem ezt a nehéz önismereti munkát.) Azért még egy kedvenc: „Tudom úgy kontrollálni és irányítani a szexuális energiáimat, hogy szakmai és pénzügyi céljaim megvalósítását szolgálják.” Wtf?! Eddig még egyszer sem jutott eszembe ajánlatot tenni munkaeszköznek, de még munkatársnak sem. (Flörtöjek a laptoppal, kacsintsak a webkamerába, vagy egyszerűen ugorjak rá egy naaaagy és vastag tankönyvre?? De elég: tudom, hogy itt valami pszicho-szak-okosságról van szó: vélhetőleg pszichoanalitikus maradvány ez a libidó munkaenergiába való fektetése. Ettől szanzsén viszketést kapok, úgyhogy ugorgyunk.

Értékelés: 2/5

http://filantropikum.com/5-perces-onismereti-gyorsteszt

Ez egy „egyszerű, mégis különleges teszt”, mely nyolc asszociációs helyzetet tartalmaz, ilyeneket: tengeren vagy, erdőben sétálsz, stb. A bevezetőben leírják, hogy „A világot és annak történéseit mindenki egyedi módon tapasztalja meg, és a nézőpontok, rálátások mindig különböznek.”, majd ráhúznak mindenkit ugyanarra a kaptafára. Vagyis: az égen szálló sirályok által kiváltott érzés pl. a másik nemhez való viszonyodat írja le, a száguldó lovak által kiváltott érzés pedig az emberekhez való viszonyodra utal. Jó. Miért? Bocs, hogy visszapofázok, de könyörgöm: miért pont sirály, miért pont ló??? És ha nekem barlangból kibújó medve? (Hö, érted, ugye? 😉 ) Vagy falombot legelésző zsiráf? (Meg az a hoooosszú nyaka!) vagy Törpapa, amint épp gumibogyót gyűjt??? Szóval érzésem szerint abszolút önkényes a párosítás szimbólum és a jelölt fogalom között, játéknak is gyengécske.

Értékelés: 1/5

http://illuzio.cafeblog.hu

Kis megkönnyebbülés az elején, hogy ő maga állítja, hogy „mese”, „pszichofabula”, ettől máris átkalibrálódnak elvárásaink: semmi esetre sem véresen komoly, tudományosan megalapozott tesztre számítunk. A alapszituáció: újból sétálunk az erdőben. (Bevallom: rosszat sejtek.) Hét szituáció illetve kérdés kapcsolódik hozzá, pl. mit tesz az állat, mi van az asztalon. (Ajjaj, jön a kisördög: „És ha laptop van az asztalon? – Ön megszállott munkamániás!!! És ha kalács és bor van az asztalon, mert nekem az erdei házikóról a Piroska jut az szembe?) Sejtéseim beigazolódnak: a csésze tartós anyaga a társammal való kapcsolatom szilárdságát mutatja. Pffff… Nesze neked, meisseni porcelán. De azért itt van nektek jutalmul, hogy eddig eljutottatok, az utolsó pont: „Végül minél nedvesebb lettél a víztől, annál fontosabb számodra a szex.” … Asszem, megyek zuhanyozni. Buliban, a második üveg bor után, ha végigjátszottátok a Dixitet meg az Activity-t, akkor jöhet akár ez is.

Értékelés: 2/5

Csüggedek. Lemondtam minden kezdeti illúziómról, hogy itt valamiféle önismereti tesztre bukkanok, mindjárt nem tudom magam türtőztetni és angol meg német honlapok után nézek, vajon ott is ennyire siralmas-e a helyzet. De önuralom, kitartás, fegyelem, jeges limonádé, és ugorjunk újra fejest a magyar nyelvű önismereti teszt-oldalak világába.

http://www.azirastukreben.hu/3-kerdeses

Az író nagyon fontos, szép, az önismeretre vágyó szemének kellemes fogalmakat használ, úgymint: „szóasszociáció”, „szimbólumok”, „tudatalatti”. Az önismeretét fejleszteni kívánó amatőr pszichobubus tekintete bepárásodik, szíve ellágyul, már sétál is bele gyanútlanul a soron következő trutyiba: csak tudd: ló-család, birka-szerelem (ehhez nem kell kommentár), de! tehén-karrier. Most kapaszkodj: kávé-szex. Nekem keserű. Neked? (Jajj, biztos mézes meg tejes, tudod mit, hagyjuk is.) Egyre erősödik bennem az érzés, hogy meg kéne fontolnom egy szexológus felkeresését. Ezen kívül: „A sárgához rendelt személy az, akit soha nem fogsz elfelejteni”, viszont „a zöldhöz kapcsolat (sic!) ember az, akire egész életedben emlékezni fogsz.” Buliban, ha elfogyott az összes bor, és már a vodka-narancshoz is sütőrumot használtok, bevethető.

Értékelés: 2/5 (jóindulattal, mert nem akarok töredék pontot adni)

https://www.16personalities.com/hu/ingyenes-szem%C3%A9lyis%C3%A9gteszt

Hoppá, hoppá! Szem megdörzsöl, hát kihúz, tekintet monitorra szegeződik: csak nem valami értelmes? Nocsak! Hosszú (mármint online időfogalmaink között), 10 perces kérdőív, ahol 6-6 válaszlehetőségünk van aközött, hogy teljesen egyetértünk vagy egyáltalán nem értünk egyet a válasszal. Ugyan itt is fennakad a szemem ilyesmin, mint hogy a környezetem rendezett (kinek mi, ld. a zseni uralkodik a káosz felett) vagy „Gyakran nehezére esik, hogy mások érzéseihez viszonyuljon.” (És ha én azt hiszem, hogy empátiabajnok vagyok, közben pedig egy egopöcs?) Na mindegy, úgy látszik, csak kicsit simogatni kell a hiúságomat (hoppá, nem ez az igazi önismeret? 😉 ), és máris hajlamos vagyok hinni neki. Mármint, hogy belőlem aztán kevesebb van, mint a népesség 1%-a. Mindazonáltal zavarbaejtően részletes leírást ad a végén, hümmögök itt az elemzésnél, igaz, találok ennél a típusnál többet is, ami rám jobban illik. De azért meg kell adni, legalább megdolgoztatott. Nem egyszer csúszkáltam lázasan töprengve a skálán oda-vissza, vajon mennyire is értek egyet az adott állítással. Jó! Eddig ez a legjobb. A végén még tovább is passzol egyéb teszt-oldalakra, ha van hozzá szuflád. És ha az URL-jüket rendbe tennék, még simán méltóbb helyre (előbbre) is kerülnének a Google első találati oldalán.

Értékelés: 4/5

https://www.felvi.hu/felveteli/teszt

Ez, úgy tűnik, egy pályaorientációs teszt lenne, be kéne lépni. Ahhoz meg regisztrálni kéne. Nem regisztrálok. Nem orientálódom, bár lehet, hogy most kiderülne, hogy valójában gyöngyfűzéssel vagy gasztroblog-írással kéne foglalkoznom. (Hmmm… Nem is rossz ötlet! 🙂 )

Értékelés: ?/5

Fogynak az első oldali találatok, a következőket már félholtan féllábon is kibírom.

http://www.stresszdoktor.hu/Online_tesztek.html

Végre egy pszichiáter! Korrekt tájékoztatást kapunk az elején, hogy ezek a tesztek csak tájékoztató jellegűek, és baj esetén forduljunk szakemberhez. 23 (!) teszt szerepel az oldalon az agorafóbiától a társfüggőségig (változó minőségűek és mennyiségűek, és a depresszióról 3 teszt is van). Három válaszlehetőséget ad meg különböző állítások alatt: mindig-néha-soha. Azért azt tudd, hogy ezek a tesztek nem fogják föltérképezni a teljes személyiségedet, egy-egy problémára készültek, mennyire vagy veszélyeztetett, netán benne a közepében. A tesztekkel szembeni szokásos berzenkedésem persze megint előkerült: honnan tudjam, hogy éles helyzetben valóban úgy cselekszem-e, ahogy azt most az íróasztalom fedezékéből gondolom? De eddig ez tűnik a legszínvonalasabb, legmegalapozottabb és legpontosabb tesztnek az eddigiek közül.

Értékelés: 4/5 (mivel részterületekről szól)

http://blikkruzs.blikk.hu/test-es-lelek/lelki-ugyek/onismereti-tesztek-mindenkinek-mit-rejteget-a-lelked/wfd7rj8

Kaján mosolyra húzom azt a randa, előítéletes számat. Aztán azért becsukom, mert íme itt az első közérthető és fogyasztható hosszúságú leírás arról, mi fán is terem az önismeret. Csak sajnos a végén lévő öt tesztből egy sem működik. Kár. Kíváncsi lettem volna egy ilyen bevezető után.

Értékelés: 1/5 (hiszen nincs ott semmi, nem adta be a házit, az akkor hányas? Majd ha pótolja, javíthat.)

Na ugorjunk neki az utolsónak.

http://www.magyarora.com/lunchbreak/lunchbreak_szemelyisegteszt.pdf

Ez, mint neve is mutatja, egy pdf, neten nem tölthető. Különböző mennyiségű válasz adható, hol három-, ötféle. Összesen tíz kérdést kapunk, ezekre kell választ adnunk, majd a második oldalon következik egy rejtélyes pontozású kiértékelés. Egyik kedvencem: „Ha valakivel beszél, (e.) az állát simogatja vagy a hajába túr.” Szerintem ezt általában nem szokták tudni az emberek, mondjuk, ha a tökét vakargatja, akkor jó esetben még időben rászól az anyukája. Én azonban döbbenten láttam, hogy szerintem megdöntöttem az egy-perc-alatt-pislogás világrekordját, amikor önvideófelvételt készítettem, illetve annyira magyarázok, hogy buzgalmamban a szemöldököm is folyton fölvonom. (Nem. Nem linkelem ide. Marha bénán nézek ki. Jó? Legyen ennyi elég.) Továbbá itt sem tudjuk meg, milyen tesztről is van szó, felteszem: nem a legkomolyabbak közül való. És bár nem túl alapos és nem túl részletes, én már annak is örülök, hogy nem tesz egyenlőségjelet a ló és a család meg a disznó és a pénz közé.

Értékelés: 3/5

Az önismereti teszt-tesztelés utáni konklúzió

A lesújtó eredmény: nem találtam egy olyan önismereti tesztet sem, amilyet én előzőleg elképzeltem. Ez lehet, hogy csak annyit jelent, hogy át kell gondolnom, mit is várok egy teszttől. Egyet megígérek: ha találok használhatót, mindenképpen megosztom veletek. Addig meg nyugodtan böngésszétek az eddigieket, keresgéljétek, hol is lehet az igazgyöngy a sok kacat között.

…És akkor most átsandítok a második találati oldalra…

Az üres fészek szindróma

Petróczi Katalin, a 45 éven felüliek párkapcsolati trénerének vendégposztjaüres fészek szindróma

Az üresfészek-szindróma  diagnózist nem az orvos adja ki. Ez az az állapot, amikor a gyerekeink kezdenek kirepülni. Lehet, hogy még otthon laknak, de alig látjuk őket, alig tudunk róluk valamit. Elkezdik az életüket egyre önállóbban élni. Ez, ha belegondolunk, az élet rendje és örülnünk kellene neki. Az ember egyik szeme ilyenkor nevet, hiszen milyen nagyok, önállóak, szépen intézik a saját ügyeiket, a másik viszont sír, hiszen kis üresség érzését keltik. Ez az időszak a szülők életében bizony nagyjából egybeesik az életközépi válsággal. Nem könnyű időszak, de sok mindenre megtanít bennünket.

Mik is azok a tipikus problémák, amelyek az üresfészek-szindróma kapcsán  felmerülnek a legtöbb család életében?

 

  1. Ha az üresfészek-szindróma  megtalál minket, meg kell tanulnunk az elengedést. A részünkről nem változott, hogy szeretnénk mindent tudni a gyermekeinkről, miközben ők már nem akarnak megosztani velünk minden információt. Ezt el kell tudni fogadni. Amit kapunk tőlük, fogadjuk el nagy-nagy szeretettel és becsüljük meg. Adjunk lehetőséget nekik, hogy megnyíljanak és amit szívesen megosztanának velünk, azt megtehessék. De hagyjuk, hogy irányítsák most már maguk az életüket. Ebben segíthet nekünk is, ha másba fektetjük az így fennmaradó időnket, energiáinkat. Ebben itt tudok neked segíteni: info@petroczikatalin.hu
  2. A másik terület, amit ilyenkor górcső alá veszünk, a saját karrierünk. Eddig a gyerekek és az ő ügyeik voltak a fő projektünk. Ilyenkor, amikor valóban felszabadul időnk, energiánk, sokszor felmerül a kérdés, hogy vajon ezután is azzal szeretnék-e foglalkozni, amivel eddig. Amíg a gyerekekkel kapcsolatos teendők vonták el a figyelmünket, sokáig – főleg a nőknél -, a munka legfontosabb szempontja a biztonság volt. Mind anyagi, mint időbeosztás tekintetében. Ám de a hangsúlyok ilyenkor áthelyeződnek. Biztos ezt akarom még a következő aktív 10-15 évemben is csinálni? A nők nagy részénél ez az az időszak, amikor elkezd “önmegvalósítani”. Végre van időnk önmagunkra. Az üresfészek-szindróma  idején  jönnek sokszor új tanfolyamok, képzések, személyiségfejlődés és sokszor teljes karrierváltás. Mindjárt lesz hova fektetni a gyereknevelésből felszabadult időnket, energiánkat. Itt tudsz erről tovább tájékozódni: tudatosnokkozossege.hu
  3. A harmadik kritikus élet terület, ami az üresfészek-szindróma  időszakában középpontba kerül, illetve sokszor éppen az a baj, hogy nem kerül, a házasságunk. Ha úgy telik el 15-20 év, hogy a szülők mindkét tagjának fókuszában a gyerek áll és elfeledkezünk közben arról, hogy mi nem “csak” szülők, hanem nő és férfi is vagyunk, akkor sokszor kiürül a kapcsolatunk a gyerekek eltávolodásával. Hiszen egy párkapcsolat soha nem marad egy minőségi szinten. Vagy fejlődik, ha nap mint nap odafigyelnek egymásra a pár tagjai, vagy eltávolodnak egymástól. Ha évek, sőt évtizedek telnek úgy el, hogy nem töltenek megfelelő mennyiségű és minőségű időt kettesben, akkor sokszor a közös téma – mint gyerek – megszűntével nem találják egymáshoz az utat.

Így azt hiszem, az üresfészek-szindróma  időszaka minden család, minden pár számára kihívásokkal teli, ugyanakkor benne van a megújulás lehetősége. Ha sikerült az elengedés és a felszabadult időnket, energiánkat magunkra, illetve a házastársunkkal lévő kapcsolatunkra fordítjuk, akkor egy hihetetlen szép, értékes időszak következhet. Ez csak rajtunk múlik.

Petróczi Katalin

a 45 éven felüliek párkapcsolati trénere

8 bátorító technika, hogy ne érezd magad bűnösnek

Miért érzed magad fölöslegesen bűnösnek? Új képességek, hogy megszabadulj a bűntudattól

bűntudat

Nem kell bűnösnek érezned magad!

Ismerős a helyzet?

„A lakásom/házam egy disznóól. Miért nem tudom rendbe tenni?!”

„Elfelejtettem elmenni az orvoshoz/fodrászhoz. Mi bajom van?”

„Telezabáltam magam tegnap este, most puffadok és rettenetesen érzem magam.”

„Nem teszek eleget a gyerekeimért/páromért/szüleimért/barátaimért. Olyan önző vagyok!”

A bűntudat egy szokványos érzés, amit mindnyájan ismerünk. A kutatások szerint különösen a nők hajlamosak a bűntudatosságra. Egy 2009-es kutatásban (Etxebarria) férfiak és nők három életkori csoportját vizsgálták (156 kamasz, 96 fiatal és 108 felnőtt részvételével), hogy milyen élethelyzet okoz számukra legtöbbször bűntudatot. A kutatók megállapították, hogy mindhárom életkori csoportban a nők nagyobb arányban éreztek általában bűntudatot, mint a férfiak. A legnagyobb szakadék a 40-50 éves korosztályban mutatkozott. Ez pedig a szendvics-generáció, amelynek tagjai a már tinédzser gyerekeik és korosodó szüleik közé szorulva sokszor érzik úgy, hogy mindkét oldalról nekik kell gondoskodniuk. Egy másik tanulmány arról számol be, hogy a nők általánosságban nagyobb bűntudatot éreznek, mint a férfiak, ha este telefonálnak vagy leveleznek munkaügyben. Végül egy harmadik kutatás arra mutatott rá, hogy az ezredforduló generációja bűntudatot érez, ha szabadságra megy.

Miért bűntudatosabbak a nők?

Miért hajlamosabbak a nők bűntudatot érezni? A válasz talán a szocializációnál van, állítja a kutató. A nőket évezredek óta arra szocializálják, hogy másokkal együtt boldoguljanak, ne bántsák meg egymás érzéseit és szeretteikről gondoskodjanak. Sok családban (bár nem mindegyikben) a nők tartják a kapcsolatot a rokonokkal és a barátokkal, ők felelnek mindenki napirendjéért és vezetik a háztartást.

Egészséges vagy egészségtelen a bűntudat?

Mindkettő és egyik sem. Az egészséges bűntudat hozzásegít, hogy megfelelj a saját értékrendednek, amely cserébe fejleszti a kapcsolataidat, mivel te mindenkivel méltányosan bánsz és megteszed, ami tőled telik. Ám a fölösleges és túlzott bűntudat olyan lelki teher lehet, amely ütközik az érzelmeiddel és az életminőségeddel.

A skála egészségtelen végén a túlzott vagy helytelen bűntudat áll, ami a klinikai depresszió egyik tünete a DSM-V. diagnosztikai besorolás szerint. A túlzott bűntudat összefüggésbe hozható a gyerekkori traumákkal és a poszttraumás stressz szindrómával. A traumás bűntudat számtalan formában megjelenhet, pl. „túlélők bűntudata” vagy élni a saját életedet akkor, amikor egy családtagod szenved, bajban van vagy erős érzelmi támogatást igényel. A bűntudat érzése az értéktelenség érzését is jelezheti, amely sokszor kritikus, elhanyagoló vagy bántalmazó szülőkre vezethető vissza. Evészavarosok sokszor éreznek fölösleges bűntudatot az evés miatt, vagy mert híztak vagy nem edzettek eleget. Ez a bűntudat gyakran együtt jár torzult, negatív testképpel.

Mit tehetsz a bűntudatod ellen?

Ha te is hajlamos vagy bűntudatot érezni olyasmi miatt, hogy nem teszel meg mindent, használd az alábbi tippeket és eszközöket, hogy felszabadítsd magad! Rengeteg gyakorlást és a berögzült bűntudat újragondolására lesz szükséged, úgyhogy légy türelmes magaddal!

  1. Keresd a nyilvánvalót!

Ha bűnösnek érzed magad, mert nem tettél meg mindent a gyerekeidért, a párodért vagy a családodért, sorold fel azokat a dolgokat, amelyeket rendszeresen megteszel értük. Tartsd a listát a tárcádban, hogy bármikor előhúzhasd, ha a bűntudat felüti a fejét!

2. Legyél határozott és szerezz több információt!

Kérdezd meg azokat az embereket, akikről úgy gondolod, hogy elhanyagolod őket, hogy elhanyagolva érzik-e magukat. Vedd figyelembe, hogy nem várnak-e túl sokat anélkül, hogy magukért kellő felelősséget vállalnának (pl. kamaszok). Aztán nézd egy külső szemlélő szemével a dolgot. Ha oda jutsz, hogy tényleg nem teszel meg eleget, akkor állj elő olyan megoldással vagy kompromisszummal, ami mindenki igényét figyelembe veszi.

3. Értékeld magad és mindazt, amit teszel!

Írj magadnak minden nap végén hálanaplót legalább három dologról, amit megtettél a céljaidért vagy segítettél valakin! A hét végén olvasd el, mit írtál! A bűntudat és a perfekcionizmus negatív irányba tolja az önértékelést. Így arra figyelsz, mit nem csinálsz jól. Ha leírod, mit csináltál valójában, leküzdheted ezeket és a valódi teljesítményedre tudsz koncentrálni.

4. Gondolkodj, hogy látnád fordított esetben a dolgokat!

Gondolod, hogy a barátod vagy partnered nem adnának meg mindent, amit csak tudnak? Másokkal szemben gyakran együttérzők és megértőek vagyunk, ám magunkkal szemben túl szigorúak. De a másik szemszögéből nézve objektívebb fényben látjuk a helyzetet.

5. Ne gondolkozz fekete-fehérben!

Mindent vagy semmit formában látod a helyzetet? Gondolod, ha nem te vagy a tökéletes partner/gyerek/szülő, akkor te vagy a legrosszabb a földön? Találd meg a fekete és a fehér között a szürkét! Próbáld helyükön értékelni az erőfeszítéseidet ahelyett, hogy folyton tökéletességet vársz magadtól.

6. Keresd a bűntudat alatti érzéseket!

Talán a bűntudat más érzéseket takar, mint pl. harag, félelem vagy megbántódás. Ha rászoruló vagy nárcisztikus személlyel vagy kapcsolatban, akkor meggyőzhet a partnered vagy te saját magadat, hogy önző vagy, amikor határokat állítasz és nemet mondasz. Hosszú időn keresztül elfedheti a bűntudatod és a belső konfliktusod a megbántottságodat. Itt találsz hozzá több segítséget.

7. Döntsd el, mennyit vagy hajlandó és képes megtenni!

Ha őszintén úgy érzed, hogy nem tettél meg mindent a párodért vagy egy családtagodért, akkor tervezz meg segítő, gondoskodó lépéseket! Ha este nem tudod elvégezni az összes házimunkát, döntsd el, melyik részét tudod megcsinálni. Aztán közöld a partnereddel ezt az elhatározást úgy, hogy megértse! Ebben itt tudok segíteni.

8. Vedd észre, hogy jogos a saját igényeidet szem előtt tartanod!

Sokan villámhárítóként működnek a családban, akiknek folyamatosan gondoskodniuk kell a többiekről. Talán alkoholista szülőd volt, aki képtelen volt arra, hogy rendesen gondoskodjon rólad. Felnőttként még mindig elhallgattatod saját szükségleteidet vagy úgy érzed, hogy kevésbé fontosak, mint a partneredé, gyerekedé vagy barátodé. De nm kell, hogy ez a múltra adott reakciód a jelen kapcsolataidat formálja.

(Melania Greenberg, psycologytoday.com cikke alapján)