21 perc az elégedett párkapcsolatért

Egy tanulmány megmutatja, hogyan tudjuk minimális beavatkozással megőrizni minőségi párkapcsolatunkat hosszútávon.

Házastársi elégedettség – az élet olyan kritikus területe, mint az egészség és a boldogság – általában csökken az idő múlásával. A megoldás egy rövid írásos feladat elvégzése lehet, amely segít a házastársaknak, hogy objektívebb szemszögből szemléljenek egy adott párkapcsolati konfliktust.
A Northwestern University új kutatásai azt mutatják, hogy ez az írásos gyakorlat, amely mindössze három hétperces, interneten keresztül megoldandó feladatból áll, megakadályozza, hogy a párok a kapcsolat bensőségességének érzetét elveszítsék.

„Nem akarom, hogy varázslatként hangozzon, de elég meggyőző eredményt értünk el minimális beavatkozással.” – mondta Eli Finkel, a Northwestern University pszichológia-professzora, a tanulmány vezető szerzője.

A vizsgálatban 120 pár fele vett részt az átértékeléses gyakorlatban, a másik fele nem. Két éven át négyhavonta minden házastárs értékelte a házasságát elégedettség, szeretet, meghittség, bizalom, szenvedély és elkötelezettség szempontjából. Az írásos átértékelési feladat arra kérte a résztvevőket, hogy gondolkodjanak el a legutóbbi konfliktusukon egy harmadik, semleges fél szemszögéből, aki mindkettejük számára a legjobbat akarja.

Az előzetes kutatás során mindkét csoportba olyan párokat kerestek, ahol több mint egy éve érezték úgy a felek, hogy csökkent a házasság minősége. De azoknak a pároknak, akik az átértékeléses csoportban voltak, a második év végére teljesen megszűnt az elégedetlenségük. Bár a két csoport házaspárjai egyformán komoly témákról csatáztak ugyanolyan gyakran, az online tesztes párok kevésbé nehéznek érezték ezeket a csatákat, ami segített fenntartani a házastársi elégedettséget.

„Nem csak ez a hatás jelenik meg a házastársi elégedettségben, az is kiderül, a kapcsolat egyéb aspektusaira, mint a szenvedély és a szexuális vágy, amelyek különösen ki vannak téve az idő pusztításának, is jótékony hatással van a gyakorlat.” – mondta Finkel. És ez nem társkereső minta. Ezek a hatások akkor is érvényesültek, ha a párok egy hónapja voltak házasok vagy ötven éve vagy bárhol a kettő között.

Ez a megállapítás különösen fontos lehet, mivel az alacsony házassági minőségnek súlyos egészségügyi következményei lehetnek Finkel szerint.

Finkel a bypass műtéten átesett koszorúér-betegek adatait idézi, akiknél azt tapasztalták, hogy akik elégedettek a házasságukkal, a műtét után háromszor nagyobb valószínűséggel élnek 15 év múlva, mint azok, akiknél alacsony a házastársi elégedettség.

„A házasság általában egészséges az emberek számára, ám a házasság minősége sokkal fontosabb, mint a puszta létezése.” – állítja Finkel. „Elégedett házasságban élni a boldogság és az egészség egyik legerősebb előrejelzője. Ebből a szempontból ez egyik legjobb befektetés, amit házas ember tehet, hogy részt vesz a hét perces írásos gyakorlatban évente háromszor is.”

(A tanulmány társszerzői: Erica B. Slotter, Villanova Egyetem , Laura B. Luchies, Redeemer University College, Gregory M. Walton és James J. Gross, Stanford Egyetem. Forrás: http://www.northwestern.edu)

Amikor alig van időnk egymásra, alattomban kúsznak be a problémák

Idegesek, kimerültek vagyunk, már a szex sem működik. A mindennapos hajszában észre sem vesszük, hogyan laposodik el a kapcsolatunk. Mire ráeszmélünk, hogy baj van, rendszerint már nagy a gáz.

Mégis, akkor mi a teendő?

 

Harry Potteren edződött olvasóimnak elég lesz egy szó is: időnyerő. Már mindent értetek, ugye? Ha mégsem (meg azért a többiek számára is), kifejtem.
Amikor hullafáradtan hazaesünk a munkából, alkalmatlanok vagyunk a hosszas problémamegoldásra. Pedig a problémák szőnyeg alá söpréséből még senki nem épített várat, maximum szemétdombot. Mégis, időnként azt a kicsivel több időt, ami legalább néha, pl. hétvégenként adódik, ki kell használni „söprögetésre”: a problémák nevén nevezésére és megoldására. Ehhez nem árt némi ráhangolódás, és itt nem valami gyertya- és füstölőgyújtós, szőnyegre üléses kényszerre gondolok. (Főleg nem, ha a párodnak fáj a dereka a hosszas földön üléstől, viszketés kap a relaxációs zenétől és tüsszögni kezd a füstölőtől.) Elég egy kettesben eltöltött délután vagy este, esetleg egy pohár bor. És hogy nem lesz az egészből egetverő veszekedés?
1. Például az elején leszögezhetitek, hogy a célotok nem egymás sértegetése, hanem a kapcsolat javítása. Biztosíthatjátok egymást arról, hogy szeretitek egymást, és ezt fönn is akarjátok tartani.

2. Ne fogalmazzatok személyeskedően, hanem fogalmazzatok tárgyszerűen, nektek mi okoz problémát.

3. Ha mégis valamit sértőnek éreztetek, ne visszavágás legyen a reakció, hanem fogalmazzátok meg világosan, hogy ez nem esett jól, ezen túl pedig igyekezzetek azon, hogy a párotok mondandójából kihámozzátok a valódi üzenetet: őt mi bántja, neki mi a problémája.

4. Írjatok szeretetlevelet! A szó elszáll, az írás megmarad!

A hosszútávú párkapcsolat, higgyétek el, nem működik magától. Azért rendszeresen tenni kell. Nem elég a mindennapi betevőért robotolni, a háztartást rendezni, a gyerekeket nevelni. Mindezeken túl érzelmi igényeink is vannak, és aki erre egy „Ugyan már!”-ral rálegyint, az csak mélyen eltemette magában érzelmi vágyait, de megszüntetni nem tudta.
Tanuld meg kifejezni igényeidet! Tanuld meg érteni a párodat!
Ha a fenti négy pontról még olvasnál, ajánlom neked az online tanfolyamomat project management tools free. Itt megtanulhatod a valódi megértést, a tükrözés technikáját, és a szeretetlevél módszerét, ami bizonyított hatékonysággal működik! Töltsd le az ingyenes leckét!
http://parharmonia.hu/online-tanfolyam/

 

Tíz dolog, amit akkor tehetsz, ha a párod kötelékfóbiás

Ha olvastad az előző blogbejegyzésemet, bizonyára emlékszel, hogy a kötelékfóbiás emberről írtam. Most összegyűjtöttem tíz dolgot, amit önmagad védelmében tehetsz, ha fönnáll a veszély, hogy egy kötelékfóbiás, elköteleződés fóbiás hálójába kerültél, íme:

  1. Először is: légy nagyon óvatos! Aki elolvad minden szavadtól, minden pillantásodtól, holott még csak nagyon rövid ideje ismeritek egymást, az elgondolkodtató. Még nem is ismer, szinte szándékosan erőlteti a kapcsolat minél szorosabbra fűzését. Vajon milyen alapon ítél? Vajon érett ember az ilyen? (Helyes válasz: nem.) Tehát csak lassan a testtel!
  2. Ha feltámadnak benned a védelmező ösztönök, akkor valószínű, hogy épp erre játszott. Minden volt partnere szemét, aki kijátszotta őt, nem értette meg őt, nem értékelte őt megfelelően. De most! Rajtad egyszerűen érzi (!), hogy minden másképp lesz! – Khm… Ideje racionális vizekre evezni. Mint mondják: kettőn áll a vásár: nem képzelhető el, hogy kizárólag a volt partnerei a bűnösök. Tehát: legyen az ilyesmi nagyon gyanús!
  3. Ha kizárólag Budán hajlandó veled kéz a kézben sétálni, Pesten nem, tűnjön fel! Mert az oka nagy valószínűség szerint, hogy Pesten mással járkál kéz a kézben. (Vagy alvég-felvég, belváros-külváros, stb.)
  4. Ugyanez pepitában: ha a hétnek mindig csak bizonyos napjain ér rá, szintén feltűnő egy idő után. Ha nem maradhatsz a lakásában, sőt: ha nem lépsz le, majd’ szétveti az ideg: még akkor sem természetes, ha nincs vetélytársad a háttérben.
  5. Mikor kizárólagosságot élünk át egy másik ember életében, hajlamosak vagyunk megfeledkezni a többi emberről. Ápoljuk csak továbbra is baráti, rokoni kapcsolatainkat, egyrészt, mert azok önmagukban is fontosak, értékesek, másrészt pedig csúnya pofára esés lehet belőle, mikor egy szép napon kötelékfóbiás párunk eltűnik az életünkből, és ott állunk érzelmileg kifosztva, magányosan. Vigyázat: a nehézsúlyú elköteleződés fóbiás még az azonos nemű barátokra, még a rokonokra is féltékeny! Sebaj: öltsünk erős páncélzatot és vessük meg a lábunkat a nekünk járó jogok talaján! Pl. ami emberi kapcsolatainkat illeti.
  6. Valószínűleg számtalan partnerkapcsolata volt már a jelenlegi előtt, így rengetegféle konfliktushelyzettel találkozott már. Ezekben persze kiválóan kiismeri magát, hiszen valamennyinek volt ő már szenvedő alanya. Így hát nagyon érzékeny a te problémáidra. Mit is mondhatnánk: ha elítéli elődjeinek viselkedését, vállalhatatlan tulajdonságait, mindössze a maga fényezésére rendezkedik be: „ő bezzeg nem olyan”, pedig hogyne lenne olyan, hiszen kívülről ismeri az összes sztoridat! Miért is? Azért, mert egyszer ő is részese volt ugyanennek a sztorinak – más szereposztásban. Fülelj rá!
  7. Élesítsd a hallásodat! Amikor az ember szerelmes, hajlamos csakis a pozitív üzeneteket meghallani. Pedig utólag visszagondolva tényleg, elhangzottak gyanús dolgok. De ha „kerítésen belül van”, vagyis sikeres volt a hódítás, akkor már köszöni szépen, inkább nem kérne belőle. Vedd észre! Minél előbb, annál kisebb a sérülés.
  8. Légy önálló! Egyrészt bénítólag és frusztrálólag hathat rá, ha bármiben a segítségére szorulsz, másrészt szokd meg, hogy rá nem lehet számítani! Meglátod: az önbizalmad jelentősen megnövekszik, ahogy megtapasztalod, hogy nincs szükséged rá, mert simán beversz a falba egy szöget, a szomszéd Mariska néni ezer örömmel főz neked hétvégén, Mariska néni unokája pedig Word-öt telepít a gépedre és még egy vírusirtást is lefuttat. (Jól van, vízvezetékszerelőt tényleg hívni kell, de kiderül, hogy ő meg a Mariska néni unokaöccse.)
  9. Légy hiperérzékeny a hülye kifogásokra! Ha egyszer csak minden előzmény nélkül idegesíteni kezdik olyan jelentéktelen dolgok, amiket eddig észre sem vett, nem az a valódi probléma! Ha egyszer csak szúrni kezdi az ebédlőasztal melletti szobanövény levele, lehetetlen a fürdőszobád berendezése, ahol semmit nem lehet megtalálni vagy a sarki közértben nem lehet kapni a kedvenc felvágottját, akkor jogos a megrökönyödésed. Egészen addig, amíg rá nem jössz, hogy ezek üres kifogások annak leplezésére, hogy nem meri szemedbe mondani: ő már befejezné ezt a kapcsolatot. Próbálja ellehetetleníteni magát, hát tedd meg neki a szívességet és búcsúzz el tőle szépen! Az elköteleződés fóbiás majd valószínűleg megpróbálja visszarimánkodni magát, ezt sokszor el lehet játszani. Te döntöd el, hányszor kezded vele újra. Azért egy idő után lásd be: nincs jövője ennek a kapcsolatnak, mert nem fog megváltozni.
  10. Persze, a szerelem rózsaszín köde száll az ember szemére, és gondosan elaltatja a köd mögött ugráló aprócska ördögöt, aki időnként előugrik és kellemetlenkedni kezd. Ám egy idő után nincs mese: szembe kell nézni a kis ördöggel, hidd el, jót akar neked! Lassacskán szokj le erről az emberről, hidd el: nem érdemli meg az odaadásodat, a szerelmedet! Ne is kutakodj a tárcájában babydoll-számlák, a telefonjában rejtett üzenetek után: nem éri meg a fáradságot. Vegyen a hajód új irányt: kifelé ebből a kapcsolatból, szemedet szegezd mostmár más, távolabbi célokra! Higgy az ösztöneidnek!

Ha most fájdalmas szembenézni a föntiekkel, gondolj arra, hogy minél tovább hagyod a tüskét a sebben, annál jobban elmérged, és sokkal jobban fog fájni, ha csak később szánod rá magad a gyógyulásra: a változtatásra free project management tools. Szabj határokat! Légy tisztában az értékeiddel, próbáld ki az egyedüllétet és tudd: a kép, amit mutatsz magadról, az egy nagyon fontos szűrő. Ha rögtön a kapcsolat elején határozottságot és talpraesettséget mutatsz, kiszűri a nem melléd valókat. Merj változtatni, merj olyan lenni, aki nem felel meg akárkinek!

A párkapcsolati kommunikáció az egyik leglényegesebb eleme a sikeres, hosszútávon boldog párkapcsolatoknak.

  • Hogyan értetheted meg magadat pontosan, félreértések nélkül?
  • Mit miért mond a párod?
  • Miért aggodalmaskodik?
  • Miért dühös?
  • Hogyan szerelheted le a szeszélyeit?

Ha a fenti kérdések közül akár csak egy is érdekel, neked való az Online Párkapcsolati Kommunikációs Tanfolyam. Katt!

Tíz csalhatatlan jel arra, hogy a párod kötelékfóbiás

Megtörtént már veled az, hogy minden elképzelhető módon megpróbált meghódítani: romantikus volt, leste minden kívánságot, ígért fűt-fát-bokrot, mi több: látszott rajta, hogy őszintén, mélyen, őrülten akar téged? Aztán, mikor úgy tűnt, sínen van a kapcsolat, akkor egyszer csak köddé vált? Nos, ideje szembenézni a ténnyel: a (volt) párod kötelékfóbiában szenved.

Talán nem is először találkozol a jelenséggel, többször is belefutottál már. Hogy legközelebb ez ne fordulhasson elő, összegyűjtöttem neked a kötelékfóbiára utaló tíz legfontosabb jelet. Íme:

  1. Erőteljesen rámenősen nyomul, fitogtatja, amije van, igyekszik kipuhatolni a partner gyöngéjét és ennek nyomán elkápráztatni.
  2. Megértőnek mutatkozik a meghódítandó célszemély minden problémájával, életének minden apró részletével kapcsolatban, az egekig magasztalja minden tettét, az ellenlábasokat minél kedvezőtlenebb fényben tünteti fel.
  3. Igyekszik megértésre, támogatásra hajtani: sérülékenynek mutatja magát, mennyire szüksége is van a másikra.
  4. Ha sikerül levennie a lábáról a vágyott alanyt, akkor hirtelen már nem is olyan érdekes. A partnerről kiderül, hogy – jééééé -, nem tökéletes. Pacuhán öltözködik, rossz a hajszíne vagy hersegve eszi az almát.
  5. Egyre több a kapcsolatban a „szabály” és a „kijelölt területek, idősávok”. Meddig mehet el a partner, mi tiltott terület a számára. Barátoknak, családnak nem mutatja be, egyáltalán: nem vállalja fel a partnert. Mintha nem is tartoznának össze.
  6. Apránként kiderül, hogy riválisok is színre léptek. Ezek persze „nem jelentenek semmit”, mégis: a relikviákat – apró tárgyakat, sms-eket, e-maileket – féltve őrzi, mert rém fontosak számára. Változtatni nem hajlandó, a kapcsolat magasabb szintre emelése érdekében nem tenne semmit.
  7. Már türelmetlen a partnerével, nem hallgatja olyan odaadóan a problémáit, mint eddig (kicsit sem), hidegen hagyják a másik életének eseményei, érzelmi állapota. Egy szó, mint száz: már egyáltalán nem olyan fontos a számára a partner.
  8. Ha eddig a pontig még hajlandó volt benn maradni a kapcsolatban, itt már nagyon szorongatónak érzi a köteléket: szeszélyessé válik, kiszámíthatatlanná. A közös programokat az utolsó pillanatban lefújja, vagy még fáradságot sem vesz rá, egyszerűen nem megy el.
  9. A legfontosabb: a problémával nem hajlandó szembesülni, de beszélni róla semmi esetre sem. Pedig már a szex sem működik, a közös életvitel zselészerűen ingatag lábakon áll.
  10. Akár mindennapos veszekedés nélkül is kifúj végül a kapcsolat: a kötelékfóbiás gyakran egyik napról a másikra szedi a sátorfáját, netán se szó, se beszéd egyszerűen lelép, és soha többet nem bukkan fel. A gyávábbja nem mer szakítani, addig provokálja a partnerét, amíg az teszi ki a szűrét.

Mi tehát a megoldás?

Egy biztos: a kötelékfóbiás maga is szenved minden szorosabbá váló kapcsolatában. Sokszor a saját valódi vágyaival sincs tisztában: idillikus képet színezget egy nagy családról: papa, mama, gyerekek, de fogalma sincs, hogy ez a valóságban mivel jár. Ha eljut az első gyerekig, döbbenten konstatálja, milyen hangos és koszos jelenség került az életébe.

A kötelékfóbiások partnereit igyekszem megnyugtatni:

Nem.

Te.

Tehetsz.

Róla.

Ezért a változásról sem a te feladatod gondoskodni. Az NORMÁLIS, ha valaki egészségesen el tud köteleződni egy partner mellett, fölvállalva hosszú időre, hogy egy ma nem túl divatos fogalommal éljek: örökre. Amit te tehetsz: nem loholsz a nyomában, időben kijelölöd a határokat. Legfontosabb: az elején elég időt hagyni az ismerkedésre. Ha felmerül a gyanú, hogy netán kötelékfóbiás illetővel állsz szemben, a lehető legóvatosabban kell vele bánni. Mindenre elég időt hagyni. Hosszú ideig randizni minden komolyabb elköteleződés nélkül. Ha tőled messze él, és minden jel szerint ezen nem is fog változtatni, ne számíts arra, hogy melletted akar hosszútávon elköteleződni. Ezért te is tarts bátran több vasat a tűzben.

Itt is működik az ősi bölcsesség: a másikat nem tudod megváltoztatni, a legkönnyebb a változást magadon kezdeni. S ez vonatkozik kötelékfóbiásra és partnerére egyaránt.

Egy kapcsolatgyilkos kór: a féltékenység

– Hol voltál?
– Kivel telefonáltál?
– Mit járkálsz el annyit itthonról?
illetve:
– De mégis mit szeretsz rajtam?
– Hozzak targoncát vagy leveszed a szemed a dudáiról?
– Mit lehet vele annyit chat-elni?!

Ugye érezzük, hogy a fenti mondatok édestestvérek. Édesatyjuk a Féltékenység. Édesanyjuk meg az Önbizalomhiány, aki szorgosan táplálja Féltékenység-aput. Önbizalomhiány-anyu ezzel az üzenettel küldi el a világba gyermekeit:

– Ne bízz magadban!
– Tudd, hogy mindig van nálad jobb!
– Igyekezz mindig mindenkinek megfelelni!
– (előző kiegészítése)… azzal a biztos tudattal, hogy úgysem sikerülhet!
– Úgysem tudod megcsinálni!

Aki önbizalomhiányos, az attól fél, hogy nem szerethető. Ő az, aki már korán magáévá tette tézist: Nem leszek olyan klubnak a tagja, amely beválaszt. Az önbizalomhiányos ember örökké bizonyítani akarja önmaga és a párja számára, hogy érdemes a szeretetre. Aki féltékeny, az egyre jobban kötni akarja a párját. Örökösen támadja, faggatja. Akit támadnak, az védekezik, hiába nincs miért. Így a féltékeny ember párja egyre pocsékabban fogja magát érezni, és távolodni próbál a fojtogató helyzettől. Érezzük ugye, hogy ez ördögi kör? Aki féltékeny, az szorítani akar a kapcsolaton, a másik menekülne a szorongatásból.
Mi tehát a megoldás? Bár az önbizalomhiányt még nem oldja meg, helyes, ha úgy viselkedünk, mint egyik kedvenc mesémben a Nap. Úgy érzem, alapmese, amely nagyon sok élethelyzetben követendő magatartást mutat be.

És akkor íme a mese:

 

A Szél és a Nap

A Szél és a Nap (népmese)Vitatkozott egy időben a Szél a Nappal. Azon folyt a vita, hogy melyikük erősebb.
Egyszer azután azt mondta a Nap Szélnek:
– Tegyünk próbát, amott megy egy köpenyeges ember, próbálkozzunk meg rajta, melyikünk az erősebb, melyikünk veszi le válláról a köpenyeget.
Hozzáfogott először a Szél, megragadta az ember gallérját, tépte, cibálta előre-hátra a köpenyeget, de mentül erősebben rángatta, a szegény ember annál erősebben burkolta bele magát, s nem engedte elvetetni a köpenyeget. A Szél és a Nap (népmese)Mikor aztán a Szél hasztalan kifárasztotta magát, akkor hozzáfogott a Nap: elkezdett mosolyogni az utasra melegen, mindig melegebben. A jámbor lassanként kiburkolta magát a köpenyegből, azután levetette egészen, később levetette a kabátját és a mellényét is.
– Látod – mondogatta a Nap a Szélnek -, hogy én erősebb vagyok, mint te?

Kezdjünk el hát mosolyogni melegen, mindig melegebben és várjuk a hatást!